Zöldcsütörtöktől húsvétvasárnapig – Mohos Gábor segédpüspök a keresztény szertartások mélységeiről
A PIRKADAT Breuer Péterrel április 17-i adásában Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa volt a vendég, akivel a húsvéti szent háromnap és a keresztény liturgia különlegességeiről beszélgettek. A püspök hangsúlyozta: húsvét nemcsak az öröm, hanem a bűnbánat, a csönd és az elmélyülés ideje is – egy olyan időszak, amely különösen nyitottá teszi az embereket az egyház üzenetére.
Zöldcsütörtök: liturgikus hagyomány és bűnbocsánat
A beszélgetés elején a műsorvezető egy kevéssé ismert fogalomra, a „zöldcsütörtökre” kérdezett rá. Mohos Gábor elmondta, hogy ez a kifejezés ma már ritkán használt, de történelmileg Galliából ered: „régen nagycsütörtökön zöld színben végezték a liturgiát, és azokat, akiket ezen a napon oldoztak fel a bűneik alól, ‘zöldeknek’ nevezték”. Bár ma már nem kötik a bűnbocsánatot kizárólag ehhez a naphoz, a húsvét előtti időszak továbbra is kiemelt jelentőségű a gyónásra és a lelki felkészülésre.
Nagypéntek: szentmise helyett csönd és kereszthódolat
A nagyhét egyik legmegrendítőbb napja a nagypéntek, amelyen az egyház nem mutat be szentmisét. „Ez az egyetlen nap az évben, amikor nincs áldozat, mert Jézus áldozatára emlékezünk” – mondta a püspök. A liturgia középpontja a passió, vagyis János evangéliumának szenvedéstörténete, amelyet sok helyen énekelnek is. Emellett a hívek a keresztút állomásait járják végig, és sor kerül a kereszthódolatra is. A keresztet lila lepellel letakarva viszik be, majd fokozatosan feltárják, ezzel is jelezve a Megváltó szenvedésének ünnepélyességét.
Mohos Gábor kiemelte: „a szertartás sajátos része a hosszú könyörgés, amelyben az egész emberiségért imádkozunk – az egyházért, a világ vezetőiért, a szenvedőkért”.
A keresztények lelki állapota: tömegek térnek vissza a templomokba
A püspök örömmel számolt be arról, hogy idén hamvazószerdán – a nagyböjt kezdetén – meglepően sokan vettek részt a liturgián. Mint mondta, „sok új arc jelent meg, még fiatalabb korosztályból is”, és a húsvéti időszakban is erősödő érdeklődést tapasztalnak. A gyónásra vonatkozóan elmondta: „két pap két órán át gyóntatott, de még ez sem volt elég – végül tovább maradtunk, hogy mindenkit fogadni tudjunk”.
Breuer Péter a liturgiával kapcsolatos ismeretek hiányáról is kérdezett. Mohos Gábor szerint ez természetes, hiszen „ezeknek a napoknak a szertartásai évente csak egyszer vannak, ezért még a rendszeresen templomba járóknak is hasznos, ha felelevenítik azokat”.
Böjt, szombat, vigília – hogyan zajlik a feltámadás ünnepe?
A nagypénteki böjtről a püspök elmondta: „a jelenlegi szabályozás szerint ez a nap szigorú böjt, amely felnőttek számára háromszori étkezést enged, egyszeri jóllakással. Ez alól természetesen mentesülnek a betegek és az idősek.”
A húsvétot megelőző szombat napközben nem tartalmaz külön liturgiát, az esti vigília viszont a feltámadás ünnepének fénypontja. Mohos Gábor beszélt a szertartás kezdetét jelentő tűzgyújtásról, a fények fokozatos megjelenéséről, a hosszú öröménekről, valamint azokról a felnőttekről, akik ezen az éjszakán keresztelkednek meg. Idén a Bazilikában három ilyen személy fogja fogadni a keresztséget.
„A keresztény ünnep Mohos püspök nélkül nem teljes” – búcsú az ünnepre
Breuer Péter az adás végén kiemelte: „nincsen ünnep Mohos Gábor püspök nélkül”, ezért húsvét után is szeretettel várják vissza. A püspök áldott, békés ünnepeket kívánt minden nézőnek, és hangsúlyozta: „az ünnep a feltámadás öröme, de annak is emlékeztetnie kell bennünket, hogy hitünk szerint minden ember Isten családjának tagja – és ezért van értelme imádkozni egymásért”.
Az adás emelkedett hangulatban zárult – méltó felvezetésként a kereszténység legnagyobb ünnepéhez.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
