Energiafronton tombol a vámháború – Dr. Hortay Olivér a PIRKADAT vendége
A PIRKADAT vendége Dr. Hortay Olivér, a Századvég energiapolitikai szakértője, aki részletes és átfogó képet adott az orosz gázhelyzet, az amerikai palagáz, a vámháború és az európai energetikai jövőkép viszonyáról. A beszélgetés egyszerre világított rá a geopolitikai háttérre és a konkrét technikai összefüggésekre.
Leválás az orosz gázról: lehetetlen vagy csak nagyon drága?
Az első kérdés az orosz gázról való leválás lehetőségeit feszegette. Dr. Hortay elmondta: bár az Európai Unió jelentősen csökkentette az orosz gázimportját, „teljesen nem tudta és nem is volt racionális kipucolni az európai piacról”. A vezetékes szállítások (mint a Jamal, Északi Áramlat) sorra leálltak vagy felrobbantak, jelenleg egyedül a Török Áramlat maradt működésben. A szakértő szerint ironikus, hogy „Ukrajna is jelentős mennyiséget importál Magyarországon keresztül, ugyanarról a vezetékről, miközben hivatalosan ellenzi az orosz gázt”.
LNG és Amerika: új üzleti modell körvonalazódik
Az amerikai LNG (cseppfolyósított földgáz) egyre nagyobb szeletet hasít ki az európai piacon. Dr. Hortay szerint azonban ez nem feltétlenül olcsóbb vagy könnyebben hozzáférhető, mint az orosz alternatíva, sőt: „a jelenlegi struktúrában ez a gáz leginkább Belgiumba, Franciaországba és Spanyolországba érkezik, mert ott vannak nagy LNG-terminálok.” Magyarországra is érkezik ugyan amerikai LNG, de elsősorban kisebb mértékben.
Az interjúból kiderült: Joe Biden adminisztrációja azt szeretné elérni, hogy az EU 350 milliárd dollár értékben vásároljon amerikai energiahordozókat, cserébe a kereskedelmi vámok eltörléséért. „Ez a szám irreális” – mondta Hortay. „A jelenlegi amerikai exportkapacitás, és az EU importigénye sem teszi ezt lehetővé, csak ha újabb árrobbanás következik be.”
Amerika és Oroszország közeledése: és az EU kimarad?
A beszélgetés egyik legérdekesebb pontja az volt, amikor a szakértő felvetette: az USA nemcsak a saját exportját szeretné növelni, hanem akár részesedést is szerezne az orosz LNG-üzletből. „Donald Trump úgy tűnik, újra tárgyal az oroszokkal az Északi Áramlat helyreállításáról. A négy szálból három megsérült, egy érintetlen maradt – ez üzletileg még menthető.”
Dr. Hortay úgy látja, hogy egyfajta csendes bárter készülődik: „az USA és Oroszország közeledhet egymáshoz, míg az EU, amely továbbra is a teljes leválást szorgalmazza, veszíthet a pozícióiból”.
Kína és az OPEC: harmadik és negyedik erő a sakktáblán
A beszélgetés nem állt meg a transzatlanti viszonynál: Kína és az OPEC is szóba került. Breuer Péter kérdésére, hogy „mit csinálnak az oroszok a felesleges gázzal?”, Hortay válasza az volt: „eladják Kínának, vagy részben elégetik – de az is elképzelhető, hogy amerikai közvetítéssel kerül vissza Európába.”
Az OPEC pedig váratlanul növelte kitermelését – éppen akkor, amikor Trump megemelte a vámokat. „Ez árversenyt jelent, egyértelmű üzenet Amerika felé: az olaj olcsó marad. Az OPEC belépett a geopolitikai játszmába” – összegezte a szakértő.
Az EU mozgástere szűkül: zöldítés és realitás
A beszélgetés végén Dr. Hortay rámutatott: az EU továbbra is ambiciózus de sokszor önellentmondásos célokat követ. A bizottság a zöldenergia felé fordul, miközben a versenyképességi problémákat nem tudja kezelni. A német atomerőmű-bezárási program példáján keresztül emlékeztetett: „a német atomstop 2011-ben indult és több mint tíz év alatt zajlott le – még így is túl gyors volt.”
A negyedik kérdés, a zöld átállás buktatói már nem fért bele az adásba, de Breuer Péter jelezte: „legközelebb folytatjuk, hiszen a német zöld program összeomlása is része ennek a történetnek.”
A beszélgetés végére egy dolog világossá vált: az energetika ma már nemcsak gazdasági kérdés, hanem nagyhatalmi érdekek, játszmák és háttéralkuk színtere. És ebben a játszmában Európának nem mindegy, hogy játszik – vagy csak figyeli a többieket a nézőtérről.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
