PIRKADAT M. Kende Péterrel: Platthy Iván

PIRKADAT M. Kende Péterrel: Az egyházak közéleti megszólalásának új korszaka? – Platthy Ivánnal beszélgetett M. Kende Péter

A PIRKADAT legfrissebb adásában M. Kende Péter vendége Platthy Iván, nyugalmazott címzetes államtitkár volt, akivel az egyházak közéleti szerepvállalásáról, megszólalásairól, valamint az állam és egyház viszonyának kívánatos alakulásáról beszélgettek. A kiindulópontot két markáns egyházi megszólalás adta: Fabiny Tamás evangélikus püspök korábbi interjúi, valamint a legfrissebb, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek által adott, két részes beszélgetés, amely a Szemlélek portálon jelent meg.

Két egyházi vezető, két őszinte hang

Fabiny Tamás után Kocsis Fülöp is nyilvánosan fogalmazta meg kritikáját az egyházak közéleti szerepéről, az állammal való viszonyukról, valamint a társadalmi igazságosság iránti felelősségükről. Platthy Iván hangsúlyozta: ismeri Kocsis Fülöpöt még fiatal hitoktató korából, és különösen figyelemmel kíséri pályáját, amely a hajdúdorogi parókiáról Debrecenen és Nyíregyházán át a magyar görögkatolikus egyház érseki székéig ívelt.

Kocsis Fülöp ma már a keleti egyházakkal való kapcsolattartás kulcsfigurája, sőt, tagja volt a Ferenc pápa által kezdeményezett szinodális tanácskozás magyar küldöttségének is.

Függőség, támogatások, szerepzavar

A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, hogy mennyire önállóak ma Magyarországon az egyházak, különösen akkor, amikor számos működésükhöz állami forrásokra támaszkodnak. Kocsis Fülöp interjújában – Platthy szerint – visszafogott, mégis kritikus hangnemben utalt arra, hogy az egyházakról túl gyakran esik szó intézményfenntartóként, pályázati kedvezményezettként, és nem mint szellemi és lelki vezetőként.

A beszélgetés során szóba került az is, hogy az állami templomfelújítási támogatások bár pozitív gesztusok, önmagukban nem pótolják az élő közösséget. Ahogy Platthy fogalmazott: „Nem biztos, hogy ott kell elkezdeni a megoldást, hogy templomokat újítunk fel, ahol nincs már pap és nincs közösség.”

Egy jövőbeli közös nyilatkozat lehetősége?

Különösen izgalmas gondolatként vetődött fel annak a lehetősége, hogy 30 évvel az 1996-os, nagy hatású katolikus körlevél után – „Igazságosabb és testvériesebb világot” – az egyházak közösen szólaljanak meg ismét. M. Kende Péter és Platthy Iván egyaránt úgy vélték: egy újabb, párbeszédet kezdeményező, közös levél nemcsak az egyházak önmeghatározását, de a társadalmi szolidaritás erősítését is szolgálhatná.

Platthy szerint egy ilyen körlevél akkor lehetne hatékony, ha nemcsak a katolikus egyház, hanem a protestáns, evangélikus, református és más felekezetek is csatlakoznának hozzá – nemcsak a hívők, hanem minden jóakaratú ember megszólítása céljából.

A március 15-i beszéd és a politikai reflexió

A beszélgetés kitért Kocsis Fülöp azon mondatára is, amely szerint: „Nem tesz jót egyes személyeknek a hosszú ideig tartó hatalomban maradás.” Platthy szerint ez egy bátor, de „elszólásszerűen” őszinte megjegyzés volt, ami szimbolikusan is fontos, hiszen egyházfőként mondta ki, hogy a közhatalomban való hosszú távú egyeduralom veszélyeket rejt.

A konkrét politikai kontextus – például az úgynevezett „poloskás” ügy vagy Magyar Péter neve – ugyan szóba került, de a beszélgetés fókusza nem az aktuálpolitikán, hanem az erkölcsi reflexió szükségességén volt.

A templom önmagában nem elég – közösség, pedagógus, lelkész együtt

Platthy külön kiemelte, hogy egy falu szellemiségének megőrzéséhez nemcsak templom, hanem iskola és pap is kell: „A parókus és a pedagógus együtt jelentik a település megmaradásának biztosítékát.” A templomfelújítás akkor nyer valódi értelmet, ha élő közösség is van körülötte.

Összegzésként elmondható, hogy a PIRKADAT legfrissebb adása nem csupán az aktuális egyházi megszólalásokra reflektált, hanem mélyebb gondolkodásra hívott: milyen szerepet vállaljanak az egyházak a társadalomban, hogyan kapcsolódjanak az államhoz, és miként lehetne valódi párbeszédet kialakítani nemcsak az állam és az egyház, hanem az egyházak egymás között is.

Ahogy M. Kende Péter fogalmazott a záró gondolatban: „A jövő nemzedék számára úgy adok muníciót, ha az ősök üzenetét adom tovább.” Ez az üzenet talán ma is éppolyan érvényes, mint 1848-ban.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.