PIRKADAT M. Kende Péterrel: „A jogot nem tiporni, hanem szolgálni kell” – Dr. Magyar György a gyülekezési jogról, bírói függetlenségről és a demokrácia állapotáról
A PIRKADAT legújabb adásában M. Kende Péter beszélgetett Dr. Magyar Györggyel, ismert ügyvéddel, jogászi közéleti szereplővel a gyülekezési jog korlátozásáról, a bírói függetlenség fenyegetettségéről, és a jogállamiság magyarországi helyzetéről. A beszélgetés apropóját a gyülekezési törvény tervezett módosítása, valamint az utóbbi hetek civil tiltakozó akciói adták, amelyek a jogszabály szigorítása ellen irányultak.
A gyülekezés joga: szabadság vagy kellemetlenség?
Dr. Magyar György szerint a gyülekezési jog „egy alapjog, amit nem szabad korlátozni, még akkor sem, ha kellemetlenséget okoz”. Elismeri, hogy minden szabadságjog együtt járhat zavaró hatásokkal, de – mint fogalmazott – „pont ez a lényege: hogy látszódjon, hallatszódjon a tiltakozás”.
A jogász ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tiltakozók se éljenek vissza a jogaikkal, azaz ne okozzanak aránytalan zavarokat – például ne zárjanak le egyszerre több hidat. A figyelemfelkeltés jogos, de nem célszerű, ha a társadalmi szolidaritást kockáztatja.
Bírói függetlenség: entergombos ítélkezés helyett mérlegelés
A beszélgetés középpontjába hamar a bírói függetlenség kérdése került. Dr. Magyar György szerint a kormány célja az, hogy szűkítse a bírák mérlegelési jogát, és egyre inkább „szabályalapú ítélkezést” kényszerítsen ki.
„Ha a bírónak nincs mérlegelési lehetősége, akkor nem független a bíróság. Akkor már nem jogállamban élünk, hanem egy számítógép is elintézhetné az ítéletet az enter gomb megnyomásával” – mondta. Ezt a gyakorlatot szerinte az Európai Unió sem fogja tolerálni, hiszen Magyarország már most is az igazságszolgáltatás függetlensége miatt van elszigetelődve.
Jogalkotás vagy jogtiprás?
A beszélgetés során Magyar György súlyos megállapítást tett: „Amikor maga a jogalkotás válik jogellenessé, és a hatalom a saját érdekei szerint szabja a játékszabályokat, az a demokrácia megcsúfolása.”
Erre példaként a gyülekezési törvény újabb és újabb módosításait említette, valamint a politikai nyomásgyakorlást a bíróságokra – például a kábítószeres ügyek kapcsán elhangzott, bírákat befolyásolni próbáló parlamenti nyilatkozatokat.
Az uniós pénzek és a bizalomvesztés
Az ügyvéd emlékeztetett arra is, hogy az EU ugyan felszabadított 10 milliárd eurónyi forrást, de „az Európai Parlament fegyelmezte is a Bizottságot, amiért egy olyan országnak adta oda, amely nem teljesítette a feltételeket”.
„A jogbiztonság alapja a megállapodások betartása. Ha ebben sem lehet bízni, akkor már nemcsak a jog, hanem az egész rendszer hiteltelenné válik” – fogalmazott.
A tiltakozások jövője: Strassbourg és a lassú tanulás
Dr. Magyar György szerint a gyülekezési jog korlátozása ellen indult tiltakozások végállomása valószínűleg az Emberi Jogok Európai Bírósága lesz, azaz Strassbourgban dőlhet el, mennyire egyeztethető össze az új szabályozás az európai joggal.
A szolidaritás kérdésére válaszolva a jogász úgy fogalmazott: Magyarország még gyerekcipőben jár a társadalmi összefogás terén. A francia vagy lengyel példákból tanulni lehetne, ahol „a társadalom különböző rétegei össze tudnak fogni egy-egy sérelem kapcsán”. Itt azonban még sokszor megbélyegzik a tüntetőket, félreértik a céljaikat.
„A jogállamot megölték” – de nem végleg
A beszélgetés zárásában Magyar György szenvedélyesen érvelt amellett, hogy nem szabad feladni a jogállamiság eszményét: „A jogot nem tiporni kell, hanem szolgálni. A hatalom nem uralhatja a bíróságokat. És ha ezt nem értjük meg, akkor valóban elszivárog minden, ami fontos volt egy demokratikus társadalomban.”
M. Kende Péter ígérete szerint a téma folytatódik, és a következő beszélgetésre már személyesen a stúdióban kerülhet sor.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
