A széder íze maradjon a szánkban – Oberlander Báruch rabbi a pészáchi előkészületekről és tanításokról
A PIRKADAT M. Kende Péterrel című műsor vendége ezúttal Oberlander Báruch rabbi, a Vasvári Pál utcai ortodox zsinagóga rabbija, a budapesti ortodox rabbinátus vezetője volt. A beszélgetés témája az aktuális zsidó naptár rendkívüli sajátosságaiból fakadó pészáchi előkészületek, valamint a széder este mélyebb tartalma és tanításai voltak.
Nissan 10. – a szabadulás előszobája
Ahogy Oberlander rabbi elmondta, a Nissan hónap 10-e nem csupán a báránykiválasztás napja volt az egyiptomi kivonulás előtt, hanem egy belső csoda kezdete: „Az egyiptomi elsőszülöttek testvérháborút indítottak a fáraóval szemben, mert attól tartottak, hogy az izraeliták áldozataival kiválasztják magukat a tízedik csapás alól.” Ezt a napot idén szombaton emlékezik meg a zsidó közösség, mivel a dátumhoz kötött gyásznap, Mirjám prófétanő halála miatt nem Nissan 10-én, hanem szombaton emlékeznek – ez a Sábát HáGádol, vagyis a „nagy szombat”.
Bonyolult ünnepi naptár – kihívásokkal teli pészách
A rabbi szerint az idei pészáchi év különösen összetett, mert az ünnep szombat este kezdődik, és emiatt egyes előkészületeket más napra kell időzíteni:
- Csütörtökön tartják az elsőszülöttek böjtjét, amelyet egy szijum, vagyis egy tanulási egység befejezése és az ezt követő ünneplés vált ki.
- Csütörtök este zajlik a chámec (kovászos) keresése gyertyafénynél.
- Péntek délelőtt történik a chámec elégetése, valamint az eladása egy nem zsidónak – „hogy a tilalom ne legyen ránk érvényes”.
- Péntek este még kenyeret kell enni, hiszen szombat reggel a szombati étkezéshez kenyér szükséges – de 10:28-ig be kell fejezni az étkezést, utána pedig megsemmisíteni a maradékot.
Ez az időzítés hatalmas szervezést igényel – az imákat is korábban kell kezdeni, a rabbi közösségében például 7:30-kor kezdik a reggeli imát szombaton, hogy időben végezzenek.
Otthoni vagy közösségi széder? Mindkettő fontos
A műsorban hosszabban szó esett a széder este helyszínéről is. Oberlander rabbi hangsúlyozta, hogy míg vallásos családokban mindig is otthon volt a széder, addig a közösségi széderek főleg a szocializmus időszakában váltak gyakorivá, amikor sokan nem tudták, hogyan kell otthon szédert tartani.
„A közösségi széder arra is jó, hogy megtanulják az emberek, hogyan lehet otthon is megtartani. Ezért én mindig azt mondom: gyere el, tanuld meg, és utána csináld otthon” – fogalmazott. Nála a közösségi széder mellett mindig van otthoni széder is, amelyet gyermekeivel közösen tartanak.
A négy gyerek és a személyre szabott tanítás
A széder estének egyik legfontosabb eleme, hogy minden gyermekhez a saját értelmi és lelki szintjén szólunk. A hagada négyféle gyereket sorol fel:
- A bölcs, aki kérdez és ért,
- A gonosz, aki elzárkózik,
- Az együgyű, aki alapszinten érdeklődik,
- És aki kérdezni sem tud.
„A bölcshöz részletesen kell beszélni, a gonosznál meg kell találni a nyitást, az együgyűt bátorítani kell, a kérdezni sem tudót pedig meg kell szólítani. Mert lehet, hogy jövőre már kérdezni fog” – magyarázta Oberlander rabbi. A cél az, hogy mindenki részesüljön a történetből, ne csak nézőként, hanem aktív résztvevőként.
A széder íze – a spirituális hatás továbbvitele
A beszélgetés végén Oberlander rabbi kiemelte a széder utáni „afikoman-élmény” jelentőségét: „Az afikomán után már nem ehetünk, mert annak az íze kell, hogy megmaradjon a szánkban. Ez azt tanítja: ne csak megünnepeljük pészáchot, hanem vigyük tovább a szellemiségét a hétköznapokba.”
Ez az ugrás – a spirituális felszabadulás – akkor válik teljessé, ha hatással van a szombattartásra, a kóser étkezésre, az istenhitre, a családi életre.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
