PIRKADAT Breuer Péterrel – Dr. Ujházi Lóránd: Második János Pál pápa öröksége a külpolitikában és a zsidósághoz való viszonyban
A Heti TV reggeli politikai magazinműsorának vendége ezúttal Dr. Ujházi Lóránd római katolikus pap, egyetemi tanár volt, akivel Breuer Péter a 2005. április 2-án elhunyt második János Pál pápa örökségéről, különösen kül- és biztonságpolitikai jelentőségéről, valamint a zsidósághoz fűződő kapcsolatának alakulásáról beszélgetett.
Két diktatúra árnyékában
Dr. Ujházi Lóránd hangsúlyozta, hogy második János Pál pápa szemléletét mélyen meghatározta saját élettapasztalata: a nácizmus és a kommunizmus alatt felnövő ifjú Karol Wojtyła első kézből szembesült a totalitárius rendszerek elnyomásával. „Tanúja volt annak a zsidó közösségnek a tragédiájának”, amely különösen Lengyelországban, de az egész régióban súlyos következményekkel járt.
A zsidóság felé tett történelmi gesztus
A beszélgetés egyik központi eleme volt második János Pál pápa viszonya a zsidósághoz. Dr. Ujházi szerint a pápa „megnyitotta a kapukat” a más vallások felé, különösen a zsidóság irányába, és „kimondta azokat a bocsánatkérő szavakat”, amelyekkel a katolikus egyház korábbi hibáit ismerte el. Breuer Péter megjegyezte, hogy a pápa ezzel mintha „felmentette volna a zsidóságot az alól a vádról, hogy Jézus gyilkosai lennének”, amit Dr. Ujházi teológiai és biztonságpolitikai szempontból is jelentős lépésnek tartott.
Diplomáciai áttörések: Izrael és az Egyesült Államok
A Szent Szék és Izrael állam közötti teljes körű diplomáciai kapcsolatfelvétel második János Pál idejében történt meg. Mint elhangzott, „hatodik Pál vonakodott ezt a lépést megtenni”, de János Pál már másként viszonyult a kérdéshez. Hasonló áttörés volt az Egyesült Államokkal való viszonyban is: a korábban alacsonyabb szintű diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szintre emelkedtek a Reagan-adminisztráció idején, amelyben fontos szerepet játszott a pápa diktatúraellenes fellépése.
A kommunista diktatúrák elutasítása
A beszélgetés visszatérő eleme volt a pápa „ne féljetek” felhívása, amely Breuer Péter szerint is sokaknak adott bátorítást a kommunista rendszerekkel szembeni kiállásban. Dr. Ujházi szerint János Pál felismerte, hogy ezek a rendszerek „élhetetlenek”, és hangsúlyozta a jogállamiság és demokrácia fontosságát. „Ez végig megjelenik a szociális enciklikáiban is” – mondta.
Belül konzervatív, kívül nyitott
Bár külpolitikában és vallásközi párbeszédben rendkívül progresszív volt, az egyház belső ügyeit illetően János Pál pápa konzervatívnak számított. Dr. Ujházi úgy fogalmazott: „indultunk 12. Piustól, de azért a két pápa között voltak még pápák – például 23. János és 6. Pál –, akik nyitottabbak voltak az egyházi reformok irányába. János Pál nem.”
A Vatikán és a nemzetközi szervezetek viszonya
Végül szó esett a Szent Szék viszonyáról a nemzetközi szervezetekhez. Dr. Ujházi szerint 12. Pius már erősen kritikus volt a Népszövetséggel és később az ENSZ-szel szemben is. A Vatikán szerint nem lehet békét teremteni, ha a Biztonsági Tanácsban diktatúrák ülnek. Ebben, ahogy elhangzott, „bizonyos értelemben igaza lett”, ugyanakkor az ENSZ működése mégis meggátolt több globális konfliktust a hidegháború alatt.
A beszélgetés végén Breuer Péter a közelgő Pészach ünnepre utalva tréfásan megjegyezte: „megpróbálunk kivonulni Egyiptomból – és 40 évig még barangolunk a sivatagban – de higgy el, hogy ez csak jobbá tesz minket.” Dr. Ujházi Lóránddal a sorozat két hét múlva folytatódik.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
