„A fegyelem hiánya okozza a járványokat” – Rusvai Miklós a száj- és körömfájásról, hepatitiszről és mézekről
A PIRKADAT mai adásának vendége ismét Rusvai Miklós virológus, állatorvos és méhész volt, aki a megszokott tárgyszerűséggel, ugyanakkor közérthetően beszélt az aktuális járványhelyzetekről – az állatokat sújtó száj- és körömfájásról, a hepatitisz A fertőzésről, és természetesen a méhek tavaszi aktivitásáról is. A beszélgetés során világossá vált: a legnagyobb probléma nem maga a vírus, hanem a fegyelmezetlenség – legyen szó emberekről vagy állattartó telepekről.
Több mint 3000 marhát kellett leölni – elkerülhető lett volna?
A soproni térségben történt tömeges állatleölés hátteréről Rusvai Miklós elmondta: a száj- és körömfájás terjedése levegőn keresztül, fertőzött ruházattal, hússal és állatokkal is történhet, ráadásul a vírus rendkívül ellenálló: „A környezetben hetekig, a fagyasztott húsban akár évekig is fertőzőképes marad.”
A fertőzött állatok beoltása annak ellenére történt, hogy az állatokat végül leölni kellett: „A vakcinázás célja az volt, hogy a tíz nap alatt, amíg az összes állatot nem tudják eltávolítani, ne ürítsenek vírust, így ne veszélyeztessék tovább a környezetet.” Ugyanis – mint mondta – „nincs olyan vírus, ami 100%-ban öli meg a gazdaszervezetet, de járványügyi szempontból még az életben maradókat is érdemes kiemelni az állományból.”
Hogyan került be a vírus?
„A fertőzött telepen egyiptomi vendégmunkások dolgoztak – nagy valószínűséggel így került be a vírus Magyarországra” – mondta Rusvai, majd hozzátette: „Egy ilyen szigorú telepi fegyelem betartása nem olcsó, és sajnos nem minden gondozóban van meg Einstein bölcsessége és Jézus Krisztus becsületessége.”
Hepatitisz A – van vagy nincs járvány?
Az elmúlt napokban több ellentmondó információ is napvilágot látott a hepatitisz A magyarországi megjelenéséről. Rusvai Miklós szakmai szempontból egyértelműen fogalmazott: „Ez nem járvány, hanem megemelkedett esetszám. Járványtani szempontból a mostani 300 eset két hónap alatt nem számít járványnak.”
A megelőzés kapcsán visszament az alapokhoz: „A személyi higiénia kulcsfontosságú, például WC-használat után kezet kell mosni. Ezt már az óvodában megtanítják – csak sajnos nem mindenki tartja be.”
Éttermek, egészségügyi könyvek – betartják a szabályokat?
A virológus szerint az éttermi dolgozók egészségügyi alkalmasságát szabályozó előírások elvben működnek, de a gyakorlatban már kevésbé biztos: „Olyan szinten tartják be, mint a munkavédelmi rendszabályokat az építkezéseken – vagyis elég sok baleset van.”
Méhek és méz: mit tegyünk a hamisítványok ellen?
A beszélgetés végén szó esett a tavaszi méhészeti szezonról és a mézpiacról is. Rusvai szerint most a méhek egy intenzív fejlődési szakaszban vannak, az akácvirágzásra készülnek. A mézhamisítás kérdésében egyértelműen fogalmazott: „A pancsolt méz elsősorban Kínából származik. Ukrajnában nem hamisítanak, de az ukrán mézet a gyengébb minőségű kínai termékek feljavítására használják.”
A vásárlóknak azt tanácsolta, hogy termelőtől vásároljanak, zárjeggyel ellátott magyar mézet, és hozzátette: „A magyar fogyasztó nagyon árérzékeny, nem azt nézi, hogy miből van a méz, hanem hogy mennyibe kerül.”
A pancsolt méz szerinte nem ártalmas, de nem is rendelkezik azokkal a pozitív élettani hatásokkal, mint az igazi méz: „Legfeljebb nincsenek meg benne azok a hatóanyagok, amik az igazi mézben benne vannak.”
Rusvai Miklós szerint nem a vírus a legnagyobb veszély, hanem az emberi figyelmetlenség, fegyelmezetlenség és spórolás a rossz helyen. Legyen szó mezőgazdaságról, közétkeztetésről vagy a háztartási méz vásárlásáról, a tudatosságon és az egyéni felelősségen múlik minden.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
