Heti Libazsír: Dr. Póta György – A gyermekorvoslás kihívásai és lehetőségei
A Heti Libazsír e heti vendége Dr. Póta György gyermekorvos volt, aki hosszú évek óta elismert szakember, és most egy új sorozattal is jelentkezik, amelyben a gyermekorvoslás és az egészségügy aktuális kérdéseiről beszél majd rendszeresen.
Gyermekorvosként a szülők és a Google között
Póta doktor már gyermekkorában tudta, hogy orvos lesz, és különösen a gyermekorvoslás vonzotta. Ez a szakma nemcsak szakértelmet, hanem különleges empátiát és kommunikációs készséget is igényel, hiszen nemcsak a gyermekekkel, hanem a szüleikkel is meg kell találni a közös hangot.
„A gyerekeket nem lehet megutálni, a szülőket néha igen.”
Manapság a gyermekorvosok egy új típusú kihívással is szembesülnek: a Google-alapú diagnosztikával. Sok szülő már kész diagnózissal érkezik a rendelőbe, és egyre gyakoribb, hogy inkább megerősítést várnak, mint valódi vizsgálatot.
„Meg kell érteni őket, és meg is kell tudni nyugtatni. Ha elmagyarázom, hogy miért nincs tüdőgyulladása a gyereknek, attól még az anyuka úgy érezheti, hogy segítettem neki.”
Gyermekorvoslás: az orvos, aki egy életen át elkísér
A házi gyermekorvoslás különlegessége, hogy a gyermekekkel való kapcsolat akár évtizedekig is tarthat. Póta doktor praxisában ma már olyan fiatal szülők is felbukkannak, akiket egykor ő kezelt gyermekként.
„Az egyik anyuka egy vizsgálatra hozta a gyermekét, és egy fényképet is hozott: rajta volt a kisbaba – vagyis ő maga –, amint csecsemőként vizsgálom. Most pedig ő hozta hozzám a saját gyermekét. Ennél nagyobb elismerés nincs.”
Ez a hosszú távú kapcsolat nemcsak bizalmat épít, hanem az egészségügyi előzmények ismeretével hatékonyabb kezelést is lehetővé tesz.
Gyermekorvosok hiánya és az alapellátás problémái
Az egyik legnagyobb probléma ma a gyermekorvosok egyre csökkenő száma. Egyre több szülő szembesül azzal, hogy nem talál körzeti gyermekorvost a gyermekének, mert egyszerűen nincs elérhető szakember.
„Korábban természetes volt, hogy a családoknak volt egy jól ismert gyermekorvosuk. Most sok helyen a házi gyerekorvosi praxisok betöltetlenek, és a szülők kétségbeesetten keresnek szakembert.”
Póta doktor két körzetet lát el egyszerre, mert a fiatal kollégák közül sokan inkább kórházi munkát választanak a gyermekorvosi praxis helyett.
„Egy fiatal, kiváló kolléga is visszament a kórházba, és rám maradt az ő nagy praxisa is.”
A probléma gyökere az alapellátás elavult finanszírozása és szervezése, amely nem biztosít megfelelő ösztönzőket a fiatal orvosok számára.
Holisztikus orvoslás és az egészségügyi rendszer hiányosságai
Póta doktor híve az egész testet vizsgáló, holisztikus szemléletnek. Szerinte az orvosi ellátás egyik legnagyobb problémája az, hogy a különböző szakágak nem látják a beteget egységként.
„A felnőttorvoslásban gyakran előfordul, hogy a beteg végigjárja a szakrendeléseket – nefrológustól az endokrinológusig –, mindenhonnan kap egy negatív eredményt, de a végén még mindig nem tudják, hogy mi baja van.”
Gyermekeknél ez kevésbé jellemző, mert a házi gyermekorvos minden területre figyel, és egyben látja a tüneteket.
Az antibiotikum-kérdés: mikor kell és mikor nem?
A beszélgetésben szó esett arról is, hogy mennyit változott az antibiotikumokhoz való hozzáállás.
„Az én generációmat telepumpálták antibiotikummal, az én gyerekem már alig kapott, az unokám meg szinte soha nem kap gyógyszert. Ez egy tudatos tendencia?” – tette fel a kérdést Szegvári Katalin.
„Igen, mert az antibiotikumok túlzott használata miatt ma már egyre több az antibiotikum-rezisztens baktérium. Egyes országokban többen halnak meg az antibiotikum-rezisztencia következményeiben, mint rákban.”
Póta doktor szerint nem az a jó orvos, aki automatikusan antibiotikumot ír fel, hanem aki meg tudja különböztetni a valódi bakteriális fertőzést a vírusostól.
„Nagymamák még mindig felhívnak, hogy ’négy napja lázas a gyerek, és még mindig nem kapott antibiotikumot!’. Ilyenkor el kell magyaráznom, hogy miért nem, és ez több idő, mint egyszerűen felírni egy receptet – de hosszú távon ez a helyes út.”
Miért nem fejlődik az alapellátás?
A magyar házi gyermekorvosi rendszer egyik legnagyobb problémája az, hogy nincsenek megfelelő műszerek és gyors diagnosztikai lehetőségek a rendelőkben.
„Egy vérkép-automatával percek alatt meg lehetne állapítani, hogy szükség van-e antibiotikumra vagy sem, de ezek a műszerek nincsenek finanszírozva. A rendelők többségében még egy alap CRP-teszt is fizetős.”
Miközben a korszerű vizsgálati lehetőségek léteznek, a magyar rendszer nem támogatja azok beépítését az alapellátásba.
„Ehelyett marad a régi módszer: ha bizonytalan vagyok, elküldöm a gyereket egy laborba, ahol másnap csinálják meg a vérképet, és 48 óra múlva kapok egy eredményt. Közben a gyerek vagy jobban lesz, vagy rosszabbul.”
Új műsor Póta doktorral
A beszélgetés végén kiderült, hogy Dr. Póta György új műsorral jelentkezik, amelyben kéthetente jelentkezik majd aktuális gyermekorvosi témákkal.
„Mondták, hogy mindenhez értek, de azért én mégiscsak egy házi gyermekorvos vagyok, és arról szeretnék beszélni, amihez igazán értek.”
A Heti Libazsír jövő heti vendége Hirtling István lesz, akivel szintén érdekes beszélgetés várható.
Köszönjük, hogy velünk tartottak, és jövő héten is nézzék a műsort!
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
