A szocialista szépségideálok és a kozmetika társadalmi szerepe – Beszélgetés Kovácsné Magyari Hajnalkával
A Heti Jégbüfé legutóbbi adásában Kovácsné Magyari Hajnalka volt a vendég, aki egyszerre társadalomkutató és gyakorló kozmetikus. A beszélgetés középpontjában a szocializmus nőideáljai és a szépségipar társadalmi hatásai álltak, valamint szó esett Hajnalka legújabb kutatásairól is.
Egy kozmetikus útja a tudományig
Kovácsné Magyari Hajnalka elmondta, hogy eredetileg kozmetikusként dolgozott, de kislánya egyik óvodai megjegyzése („Apili okos, anyuci pedig jól tud főzni”) ösztönözte arra, hogy továbbtanuljon. Tanulmányai során először andragógiát hallgatott, majd az ELTE Neveléstudományi karán specializálódott, végül doktori disszertációját a szocializmus nőideáljainak és szépségápolási szokásainak történeti vizsgálatából írta.
A szépség mint társadalmi jelenség
A beszélgetés során Hajnalka hangsúlyozta, hogy a szépségideálokat mindig meghatározza a társadalmi és politikai környezet. A szocializmusban például a női szépség és ápoltság megengedett volt, de csak a „jó erkölcs” és a „jó ízlés” keretein belül. A Rákosi-korszakban még elítélték a szépségápolást és a divatot, míg a Kádár-korszakban a társadalmi elégedettség fenntartása érdekében már támogatottá vált.
Az 1960-as évektől a fodrász- és kozmetikai szolgáltatások tömegesen elérhetővé váltak, és a budapesti nők 90%-a hetente fodrászhoz, 60%-a pedig havonta kozmetikushoz járt. Ezek a szolgáltatások az állami támogatásnak köszönhetően elérhető árúak voltak, így nem csupán a felső réteg kiváltságát jelentették.
A kozmetikai ipar fejlődése
A 70-es, 80-as években egyre több kozmetikai márka jelent meg Magyarországon. Kezdetben a hazai gyártás dominált (például Opera, Fabulon, Hélia-D), majd a külföldi termékek is elérhetővé váltak, különösen a 80-as évek végére. Hajnalka kutatásai során olyan recepteket is felfedezett, amelyeket nők saját kezűleg készítettek el, például a híres Hélia-D alapformuláját.
A szépségipar mai kihívásai
A rendszerváltás után a szépségipari szolgáltatások piaci árak szerint működtek, és a nők egy része már nem engedhette meg magának a rendszeres fodrász- és kozmetikai kezeléseket. Ezzel párhuzamosan megjelent a szépségipar „felhígulása” is: egyre több kétes képesítésű szolgáltató kezdte el végezni például a szájfeltöltéseket és arckezeléseket, amelyek hivatalosan egészségügyi beavatkozásnak minősülnének.
Hajnalka szerint az utóbbi években különösen veszélyes trendek jelentek meg, mint például a túlzott plasztikai beavatkozások és az irreális szépségideálok, amelyek a közösségi médián keresztül torzítják a fiatalok önképét.
A zsidó kozmetikusok története
Kovácsné Magyari Hajnalka jelenleg egy új kutatáson dolgozik, amely a magyarországi kozmetikus szakma történetét vizsgálja. Kutatása szerint az 1930-as évekig a kozmetikusok 90%-a zsidó származású volt, akik a holokauszt során tragikus módon eltűntek. Egy levéltári hagyatékban talált Lucika naplója című kéziratban egy 1901-ben született kozmetikus nő memoárját is olvassa, amely részletesen bemutatja a szépségipar múltját.
Tudomány, ismeretterjesztés és kozmetika
Hajnalka egyszerre dolgozik a tudományos világban, az ismeretterjesztésben és a szépségiparban. Az ismeretterjesztő írásai a BBC History és az EPM hasábjain jelennek meg, miközben gyakorló kozmetikusként is dolgozik. Szerinte ez a három terület tökéletes egyensúlyban tartja az életét: „Ha elfáradok az egyikben, a másik feltölt” – mondta.
A beszélgetés végén szóba került az is, hogy amint befejezi kutatását a magyarországi zsidó kozmetikusokról, ismét visszatérhet a Heti Jégbüfé műsorába, hogy annak eredményeiről beszámoljon.
Kovácsné Magyari Hajnalka lenyűgöző története és kutatásai rávilágítanak arra, hogy a szépség és a társadalmi változások milyen mély összefüggésben állnak egymással.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
