Alaptörvény-módosítás és közvélemény: mit gondolnak a magyarok?
A Pirkadat mai adásában Osváth Sarolta vendége Pulai András, a Publicus Intézet alapító igazgatója volt, akivel a legfrissebb közvélemény-kutatás eredményeit elemezték. A beszélgetés középpontjában a kormány 15. alaptörvény-módosítási tervei álltak, különös tekintettel az olyan vitatott kérdésekre, mint a Pride betiltásának lehetősége, a nemi identitás alkotmányos meghatározása, valamint a kormány vészhelyzeti jogkörei.
A Pride megítélése: többségben a tolerancia
A kutatás egyik fő kérdése az volt, hogy a magyarok támogatnák-e a Pride felvonulás betiltását.
„A válaszadók kétharmada nem tiltaná be a Pride-ot, és csupán 17-25% támogatná annak teljes tiltását” – mondta Pulai András.
A felmérés szerint a Pride-fesztivál, mint egy hónapos eseménysorozat még kevésbé vált ki ellenérzéseket: az emberek kevesebb mint 10%-a gondolja úgy, hogy ezt is be kellene tiltani.
A kutatás politikai bontásban is megvizsgálta az eredményeket:
- A Fidesz szavazóinak egy része, valamint
- a Mi Hazánk szavazóinak körülbelül 40%-a támogatná a betiltást.
Ez azt mutatja, hogy a szélsőjobboldali választók azok, akik a leginkább elutasítók az LMBTQ-közösséggel szemben.
A nemi identitás alkotmányos rögzítése
A kormány tervei között szerepel az alaptörvény olyan módosítása, amely kimondaná, hogy „az ember férfi vagy nő, az apa férfi, az anya nő”.
A kutatás szerint azonban:
- A válaszadók háromnegyede szerint erre a szabályozásra nincs szükség.
- Az emberek többsége politikailag motivált lépésnek tartja ezt a módosítást, nem pedig egy valódi társadalmi problémára adott válasznak.
„Akik ezt támogatják, azok ismét a szélsőjobboldali szavazók, tehát a Fidesz és a Mi Hazánk egy bizonyos rétege” – tette hozzá Pulai.
Gyermekvédelem vagy politikai manőver?
Az alaptörvény módosítása gyermekvédelmi kérdéseket is érintene. A kutatásban erre is rákérdeztek:
- A válaszadók csupán 20%-a gondolja úgy, hogy ezek az intézkedések valóban gyermekvédelmi célokat szolgálnak.
- A többség szerint ez egy újabb politikai húzás, amelyet az LMBTQ-közösség ellen irányuló retorika erősítésére használnak.
Kormányzati vészhelyzeti jogkörök bővítése
Egy másik vitatott módosítási javaslat szerint a kormány vészhelyzet esetén kétharmados parlamenti többség nélkül is kormányozhatna.
„Ezt a kérdést ugyan nem vizsgáltuk, de alkotmányjogászok szerint egy normálisan működő alkotmánybíróság valószínűleg nem engedné ezt át. Azonban egy majdnem teljesen Fidesz által kinevezett testületnél nem lehet tudni, mi történik” – magyarázta Pulai.
A kettős állampolgárság megvonása: veszélyes precedens?
A kormány egy másik tervezett módosítása szerint meg lehetne fosztani a magyar állampolgárságtól azokat, akik „a rendszer ellen fordulnak”.
Pulai András szerint ez a javaslat több problémát is felvet:
- Magyarország számos nemzetközi egyezményt sértene meg ezzel a lépéssel.
- Két fő csoportot érintene:
- Azok, akik Magyarország mellett más állampolgársággal is rendelkeznek, például az 1956-os emigránsok és leszármazottaik.
- A határon túli magyarok, akik az elmúlt években kapták meg a magyar állampolgárságot.
„Ez egy nagyon kétélű fegyver, mert sok Fidesz-szavazót is érinthet, például azokat, akik korábban kivándoroltak, de fontosnak tartják a magyar állampolgárságukat” – mondta Pulai.
Politikai célok: a szélsőjobboldal megszólítása
Pulai András szerint a Fidesz most elsősorban a szélsőjobboldali szavazókra fókuszál, mert úgy látja, hogy a középről már nem tud támogatást szerezni.
„Ez egy politikai versenyhelyzet. Az elmúlt 15 évben nem volt olyan stabil ellenzéki vezetés, mint most. A Fidesz ezért a szélsőjobboldali szavazókhoz fordult, mert középről most nem tud támogatást elhozni” – magyarázta az elemző.
Mi következik?
A beszélgetés végén szó esett arról, hogy milyen további kutatások várhatók.
„A következő felmérés valószínűleg az ukrán-magyar és az amerikai-magyar viszonyokról fog szólni, mivel ezek most kiemelt politikai témák” – zárta Pulai András.
A beszélgetés végén Osváth Sarolta hozzátette:
„Érdekes lesz figyelni, hogy a kormány végül hogyan formálja ezeket a módosításokat, és hogy ezek milyen hatással lesznek a közvéleményre.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
