Budapest jövője: fejlesztések, közlekedés és lakhatási kérdések
A Pirkadat mai vendége Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója volt, akivel Breuer Péter a fővárosi fejlesztésekről, az önkormányzatokat érintő gazdasági intézkedésekről és a lakhatási problémák lehetséges megoldásairól beszélgetett.
Rákosrendező és a fővárosi fejlesztések
A beszélgetés egyik fő témája Rákosrendező és a hozzá kapcsolódó ingatlanfejlesztések voltak. A főváros nemrég élt elővásárlási jogával, így Budapest saját hatáskörben dönthet a terület jövőjéről.
„Ez a 85 hektáros fejlesztési terület hatalmas lehetőség a főváros számára. Így mi mondhatjuk meg, mi épüljön ott, nem pedig egy külső befektető szabja meg a feltételeket” – mondta Kiss Ambrus.
A beruházás első részlete, 12,7 milliárd forint, a budapesti közművek eredménytartalékából kerül kifizetésre. Ez a tartalék abból képződött, hogy a hulladékgazdálkodási feladatokat a kormány a MOL-nak adta át, és az ebből származó bevételt a főváros félretette.
A hosszú távú tervek között szerepel egy modern városrész kialakítása, amely 15 000 új lakást foglalhat magába, és ahol az épületek 20%-a megfizethető lakhatási formát biztosítana a budapestieknek.
„Ezek olyan lakások lesznek, amelyeket az önkormányzat akár tartós bérletként, akár kedvezményes albérletként kínálhat, hogy a munkajövedelemből élők ne csak lakni tudjanak, hanem élni is” – tette hozzá a főigazgató.
Az önkormányzatok pénzügyei és a kormányzati intézkedések
A beszélgetés során szó esett arról is, hogy a kormány törvényjavaslata szerint az önkormányzatoknak októbertől a bankok helyett a Magyar Államkincstárban kell tartaniuk az éppen nem szükséges pénzüket.
„Az államkincstár nem bank, tehát nem fizet kamatot. A cél egyértelműen az, hogy a központi költségvetés egyenlegét javítsák az önkormányzatok pénzének elvonásával” – mondta Kiss.
Hozzátette, hogy az önkormányzatok a forráselvonások ellen tiltakoznak, függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki vezetés alatt állnak. Példaként említette a székesfehérvári és debreceni polgármestereket, akik egyaránt kifogásolják a szolidaritási hozzájárulás növelését.
„Az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy nincs egyértelmű jele annak, hogy ezt a pénzt valóban visszaosztanák a kisebb településeknek, így az elvonások indokoltsága is megkérdőjelezhető” – magyarázta a főigazgató.
Lakhatási válság és hajléktalanság Budapesten
Breuer Péter rákérdezett arra is, mi történik azokkal a hajléktalanokkal, akiket kitiltanak az aluljárókból. Kiss Ambrus leszögezte:
„Senkit nem tiltottunk ki az aluljárókból, és remélhetőleg nem is fogunk. A fizikai lezárás nem megoldás, hiszen ezek az emberek nem fognak egyszer csak elővenni egy lakáskulcsot, és hazamenni.”
Elmondta, hogy a főváros minden éjjel ellenőrzi a hajléktalanok helyzetét, és szükség esetén segítséget nyújt nekik. Szerinte a nagy létszámú hajléktalanszállók helyett kisebb, integrált szállásokra lenne szükség, ahogy azt például Prágában már bevezették.
„A hajléktalanok 20-25%-a nyugdíjat kap, több mint fele pedig aktív kereső, vagyis dolgozik, de mégsem engedheti meg magának a budapesti lakhatást” – mondta.
A főváros tervei szerint a rákosrendezői projekt keretében megfizethető lakások is épülnének, így hosszú távon segíthető lenne a lakhatási válság enyhítése.
A közlekedés fejlesztése és a belvárosi körutak átalakítása
A beszélgetés végén Breuer Péter rákérdezett a közlekedési fejlesztésekre, különös tekintettel a körutak lehetséges átalakítására.
„Nem lesznek sétálóutcák, ahogy azt egyes médiumok állítják. A célunk az, hogy rendbe tegyük a parkolóhelyeket, javítsuk a biciklis közlekedést, és barátságosabbá tegyük a környéket” – mondta Kiss.
A főváros azt szeretné, hogy a belvárosi utcák élhetőbbek legyenek, és vonzóbbá váljanak a vállalkozások számára is.
„A Blaha Lujza tér felújítása után is látható volt, hogy egy rendezett tér pozitív hatással van a környező üzletekre és az emberek közérzetére” – tette hozzá.
Breuer Péter felvetette, hogy a rákosrendezői fejlesztés kapcsán érdemes lenne egy holland mintát követni, amely előírja, hogy új építkezéseknél meghatározott számú lakást megfizethető áron kell biztosítani.
„Pontosan ezt a modellt akarjuk alkalmazni Rákosrendezőn és egy másik kisebb budai projekt esetében is” – válaszolta Kiss.
A beszélgetés végén Breuer Péter megjegyezte:
„Ami pozitív, azt utánozzuk le. A főváros jövőjével kapcsolatban pedig folytassuk a beszélgetést a közlekedés fejlesztéséről és a lakhatási lehetőségek bővítéséről.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
