Heti Jégbüfé – Falus András akadémikussal az epigenetikáról és az öröklődés rejtélyeiről
A Heti Jégbüfé vendége ezúttal Falus András akadémikus volt, akit sokan ismerhetnek a koronavírus-járvány alatt tett televíziós szerepléseiből. Az immunológus most egy másik, egyre inkább előtérbe kerülő tudományos témáról, az epigenetikáról és annak jelentőségéről beszélt.
A genetikai öröklődés és a nagy felfedezés
Falus András beszélgetésük elején kifejtette, hogy a genetika az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az emberi genom teljes feltérképezése az ezredfordulón mérföldkő volt, de hamarosan világossá vált, hogy a betegségek és egyéb élettani jelenségek nem magyarázhatók kizárólag a DNS-ben található genetikai információkkal.
„Egy óriási csalódás következett, mert kiderült, hogy nem lehet mindent a génekből megérteni” – mondta Falus. Hangsúlyozta, hogy az életmódbeli tényezők, a táplálkozás, a stressz és a környezeti hatások alapvetően befolyásolják az egyedfejlődést, sőt, generációkon átívelő változásokat okozhatnak.
Az epigenetika: a gének feletti szabályozás
Az epigenetika az a tudományág, amely azt vizsgálja, hogyan hat a környezet a gének működésére. Például azonos genetikai háttérrel rendelkező egypetéjű ikrek is jelentősen különbözhetnek egymástól az eltérő életmód és környezet miatt.
„Az epigenetikai változások módosíthatják a genetikai aktivitást anélkül, hogy a DNS szekvenciája megváltozna” – magyarázta Falus. Ez a felfedezés hatalmas jelentőségű, hiszen arra utal, hogy egyes életmódbeli döntéseink és tapasztalataink akár unokáinkra is hatással lehetnek.
Örökölhető környezeti hatások
Az egyik legmegdöbbentőbb kutatási eredmény azt mutatta, hogy egy dohányzó kismama nemcsak saját magzatát károsíthatja, hanem az unokájának ivarsejtjeit is. Ez azt jelenti, hogy az életmódbeli döntések több generáción át hatással lehetnek az egészségre.
Egy másik izgalmas kutatás Szíriában zajlott, ahol a háborús traumát elszenvedő nők unokáinál is kimutatható volt az érzelmi és immunrendszeri károsodás. Az érintettek szervezetében megnőtt a gyulladásos betegségek és a pszichológiai rendellenességek kockázata.
„A krónikus stressz és a trauma nemcsak pszichológiai, hanem biológiai lenyomatot is hagy az utódokon” – hangsúlyozta az akadémikus. A holokauszt-túlélők utódai körében is hasonló jelenségeket figyeltek meg, de a jelenség nem egyedi, számos más történelmi esemény is hagyhatott ilyen nyomot az utódokon.
A mikrobiom és az epigenetika kapcsolata
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap a mikrobiom, vagyis a bélrendszerben élő baktériumok és egyéb mikroorganizmusok szerepe az egészségben. „A mikrobiom nemcsak az emésztést befolyásolja, hanem az immunrendszerre és a viselkedésre is hatással van” – mondta Falus. Kísérletek igazolták, hogy a bélflóra állapota még az utódok viselkedésére és idegrendszeri fejlődésére is hatással lehet.
Az életmód jelentősége
A beszélgetés végén Falus András hangsúlyozta, hogy bár az epigenetikai hatások hosszú távon is öröklődhetnek, az embernek lehetősége van a káros tényezők csökkentésére. Az egészséges életmód, a stresszkezelés és a megfelelő táplálkozás mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ne csak a saját, hanem az utódaink egészségét is megőrizzük.
„A genetikai örökségünket nem tudjuk megváltoztatni, de az életmódunkkal befolyásolhatjuk, hogyan fejeződnek ki a génjeink” – foglalta össze az akadémikus.
A Heti Jégbüfé e heti adása rendkívül tanulságos volt, hiszen rámutatott arra, hogy a tudomány nemcsak múltunkat, hanem jövőnket is formálja. Az epigenetika megértése új távlatokat nyit az egészségmegőrzésben, és arra ösztönözhet minket, hogy tudatosabban éljünk.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
