Volt Egyszer – Szunyogh Szabolcs 2. rész

Volt Egyszer – Sebes György műsora: Szunyogh Szabolcs 2. rész

Az első rész itt tekinthető meg.

Sebes György Volt Egyszer című műsorának második részében Szunyogh Szabolcs író, újságíró folytatta a beszélgetést, ezúttal könyveiről és kutatásairól. Az előző adásban szó esett az oktatásról, a rádiós és újságírói pályáról, most pedig a tankönyvek antiszemita elemeinek vizsgálatától kezdve a zsidó történelem bemutatásán át egészen az amerikai zsidó gengszterekig számos témát érintettek.

Antiszemita sztereotípiák a magyar tankönyvekben

Szunyogh egy átfogó vizsgálatban vett részt, amely során áttekintették a Nemzeti alaptantervet, a kerettanterveket, valamint az összes magyar történelem- és irodalomtankönyvet általános és középiskolai szinten. Megdöbbentő mennyiségű antiszemita sztereotípiát találtak, amelyeket a szerzők sokszor öntudatlanul is beépítettek a szövegekbe.

Példaként említette azt a megfogalmazást, miszerint „a kereszténység a zsidó vallás bosszúálló istenét a szeretet istenévé változtatta”. Ezt a félrevezető állítást úgy cáfolta, hogy Jézus maga is a Tórából idézi a szeretet parancsát („Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”), amely Mózes harmadik könyvében szerepel.

A kutatás eredményeként sikerült kivonatni a tankönyvekből az antiszemita megfogalmazásokat és elérni, hogy belekerüljenek a magyarországi zsidóság történelmi érdemei, például:

  • Az 1848-49-es szabadságharcban a zsidók óriási szerepet játszottak, a pesti hitközség például saját kegytárgyait adta el, hogy biztosítsa Kossuth bankójának aranyfedezetét.
  • A kiegyezés utáni modernizációban szintén kiemelkedő szerepük volt.
  • Izrael bemutatása mint a Közel-Kelet egyetlen demokratikus állama, amelyet eredetileg a földrajzkönyvekbe akartak száműzni, de sikerült elérni, hogy a történelemkönyvek is tartalmazzák.

A magyar pedagógusok és a zsidóság ismerete

Szunyogh szerint a magyar pedagógusok többsége nem antiszemita, azonban sokszor öntudatlanul is átveszik a régi sztereotípiákat. Ezért írt két könyvet, amelyeket elsősorban nekik szánt:

  • Jáákob csillaga – a zsidó vallás és kultúra közérthető bemutatása, amely segíthet az előítéletek lebontásában.
  • Magyar menóra – egy részletes útikalauz a magyarországi zsidó emlékhelyekhez, amelyben nemcsak a történelmi összefoglalók, hanem gyakorlati információk is szerepelnek (például hogyan lehet eljutni egy-egy helyszínre).

Ezek a könyvek nagy sikert arattak, azonban nem azok olvassák őket, akiknek szánta, hanem inkább olyan értelmiségiek, akik egyébként is nyitottak a zsidó kultúra iránt.

Történelmi regények és életrajzi könyvek

Szunyogh íróként sokféle történelmi és életrajzi témát feldolgozott, különösen erős női alakok történetei érdekelték.

  • Amrita Sher-Gil – Az indiai-magyar származású festőnő, akit a világ az egyik legnagyobb indiai festőként tart számon, noha Magyarországon alig ismerik.
  • Mária Terézia – A könyv brüsszeli párhuzamokat is von, bemutatva, hogyan működött egy valódi államférfiúi politika, még akkor is, ha Mária Terézia antiszemitának nevelkedett, később felismerte saját tévedéseit és visszavonta döntéseit.

Amerikai zsidó gengszterek – a fekete kéz története

Egy különleges téma, amelyet Szunyogh felkérésre dolgozott fel, az amerikai zsidó gengszterek története.

  • Meyer Lansky és társai voltak az első zsidó gengszterek 2000 év óta, akik fegyverrel védték meg közösségüket.
  • Szétverték az amerikai nácikat – például Meyer Lansky baseballütőkkel verette szét az amerikai náci gyűléseket.
  • Hollywood és Izrael támogatása – voltak olyan zsidó gengszterek, akik hatalmas összegeket invesztáltak filmekbe és az izraeli hadsereg támogatásába.

Ahasvérus – a bolygó zsidó története

Legújabb könyvében Szunyogh az ókori és középkori zsidó történeteket dolgozza fel, különös tekintettel a bolygó zsidó legendájára, amely évszázadokon át az antiszemita propagandában is fontos szerepet játszott.

Az utolsó témaként az özönvíz történetét is említette, amelyet a Tóra és a Talmud jogállami szemlélete különböztet meg más ókori mítoszoktól. A zsidó hagyomány szerint ugyanis az emberiség túlélése a jogállam megteremtésén múlik, ami a Talmudban is egyértelműen megfogalmazódik:

„Állítsatok bíróságokat, hozzátok létre a jogállamot, és akkor fog rajtatok könyörülni az Úr.”

Szunyogh szerint ez az egyik legfontosabb tanítás, amely a zsidó kultúrából származik, és még ma is aktuális.

A beszélgetés végén elhangzott, hogy bár a magyar oktatásügy jelenlegi helyzete aggasztó, az író továbbra is kutat, ír és megosztja tudását, bízva abban, hogy ezek az ismeretek egyszer még szélesebb közönséghez is eljutnak.

 

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.