Volt Egyszer – Sebes György műsora: Szunyogh Szabolcs 1. rész
Sebes György Volt Egyszer című műsorában ezúttal Szunyogh Szabolcs író, újságíró volt a vendég, aki 75. születésnapja alkalmából és a március közepén átvett Aranytoll-díja miatt külön is gratulációt kapott a műsorvezetőtől. A beszélgetés során Szunyogh mesélt pályája alakulásáról, az újságírásról, a rádiós évekről és Izrael iránti elköteleződéséről.
Újságírás és elismerések
Szunyogh Szabolcs szerint az ember hiú, és jól esik neki, ha elismerik a munkáját, de a díjak nem változtatnak semmin. Az Aranytoll mellett büszke a Radnóti-díjra, amelyet az antiszemitizmus elleni munkásságáért kapott, valamint a Mazsike-díjra, amely a zsidó oktatás támogatásáért járt.
„Örülök, hogy akiknek a véleménye számít, megjegyezték, hogy valamit csináltam az életben” – fogalmazott.
Tengerészből újságíró
Gyermekként tengerész akart lenni, mivel Dékány András regényei nagy hatással voltak rá. Később azonban Pécsett magyar-orosz szakon végzett, majd idegenvezető lett, és oroszul, angolul vezette a turistacsoportokat.
„Az életem egyik legboldogabb időszaka volt, egészen addig, amíg a barátnőm, későbbi feleségem, Piroska nem közölte, hogy vagy utazom két hetente csajozni, vagy vele maradok” – mesélte nevetve. Így végül az újságírás felé fordult, és a Pécsi Universitas című egyetemi lap munkatársa lett.
Az újságírás iránti szenvedély
Az újságírás iránti érdeklődése véletlenül alakult ki. Mivel szeretett írni, évfolyamtársai elolvasták a cikkeit, és ez adta az első lendületet.
„Az Élet és Irodalom szerkesztője, Katona Éva egy szörnyeteg volt, de rengeteget lehetett tőle tanulni” – mondta Szunyogh.
Ezután a Népszavához került, ahol nyolc évig dolgozott. A napilap gyors ritmusa és az ottani munka szerinte kiváló iskola minden újságírónak, hiszen megtanít a lényegre koncentrálni.
Izrael és a zsidó kultúra felfedezése
Szunyogh Szabolcs nem vallásos családból származik, és felnőttként tudta meg, hogy zsidó származású.
„A Bibliát olvasva kezdtem el érdeklődni a zsidó kultúra iránt. Megdöbbentett, hogy milyen kincsesbánya van benne, és hogy ezt eddig nem ismertem” – mesélte.
Izraelhez való kötődése nem a gyökereiből fakad, hanem az intellektuális érdeklődéséből. Többször járt az országban, és később idegenvezetőként is dolgozott ott, ahol a történelmi és vallási háttér miatt hívták őt csoportokat vezetni.
„Nagyon izgalmas volt ott lenni, mesélni a kultúráról, és néha még szóhoz is jutni a helyi idegenvezető mellett” – emlékezett vissza.
A rádiós évek és az iskolarádió
A rádiózás világába az Ötödik Sebesség című műsoron keresztül került be, ahol jegyzeteket mondott.
Egy idő után felkérték, hogy csatlakozzon a rádióhoz, de rájött, hogy nem ért hozzá, ezért visszalépett. „Nem akarok olyan helyzetbe kerülni, hogy a hátam mögött nevetgéljenek rajtam, mert én még csak most tanulom a rádiózást” – mondta.
Egy év múlva azonban már az Iskolarádió vezetője lett, amit örömmel vállalt el.
„A Magyar Rádió nagy szerelem. Nem az a politikai rész, hanem az ifjúsági ismeretterjesztés. Nagyon jó kollégákkal dolgoztam együtt” – mesélte.
Az Iskolarádió élén több nagy hallgatottságú oktatási és politikai műsort készítettek, köztük egy határon túli magyar rádióadás-sorozatot, amelyben élőben jelentkeztek Kolozsvárról, Ungvárról és Újvidékről.
A köznevelés lap és a cenzúra
A rádió után a Köznevelés című oktatási hetilap főszerkesztője lett, ahol 22 évet töltött. Az újságot modernizálta, bővítette, és politikai viták középpontjába is került.
Az egyik legsúlyosabb botrány az volt, amikor a lap közölte a Labrisz Egyesület hirdetését, amely a homoszexualitásról szervezett oktatási előadásokat iskolákban.
„Dávid Ibolya felszólalt ellenem a parlamentben, a Magyar Televízióban fröcsögtek, hogy én választhatóvá akarom tenni a homoszexuális életformát. Mintha én lennék az Isten” – mesélte ironikusan.
Ennek következményeként megvonták a minisztériumi támogatást a laptól, amit csak egy levéllel tudott visszaszerezni Pokorni Zoltán akkori minisztertől.
„Ez nagyon nehéz időszak volt, de büszke vagyok arra, hogy a köznevelés egy normális, polgári hangot tudott képviselni” – mondta.
A lap 2010 után megszűnt, és az archívumát is törölték.
„Ez megnyugtatott, mert azt jelenti, hogy amit csináltunk, az tényleg értékes volt” – tette hozzá.
A tankönyvek antiszemita elemei
A Köznevelés megszűnése után egy oktatási projektbe kapcsolódott be, amelyben a magyarországi tankönyveket vizsgálták antiszemita sztereotípiák után.
„Elképesztő dolgokat találtunk, de a részletekről majd a következő részben mesélek” – mondta.
Összegzés
Szunyogh Szabolcs élete gazdag és fordulatos pályafutást tudhat maga mögött. Tengerész helyett újságíró lett, majd rádiós és oktatási szakember, aki számos társadalmi és politikai konfliktuson ment keresztül, miközben végig a kultúra és a tudományosság megőrzéséért dolgozott.
A következő adásban könyveiről és további munkásságáról lesz szó.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
