Dr. Kis-Benedek József a Pirkadatban: Geopolitikai változások és a müncheni biztonsági konferencia
Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő volt Breuer Péter vendége a Pirkadat című műsorban. A beszélgetés fő témái az orosz-ukrán konfliktus alakulása, a közel-keleti helyzet és az európai védelem kérdései voltak, különös tekintettel a Müncheni Biztonsági Konferencia jelentőségére.
München: döntő jelentőségű biztonsági tárgyalások
A 61. alkalommal megrendezett Müncheni Biztonsági Konferencia kiemelt figyelmet kap a világban, hiszen itt folynak a legfontosabb tárgyalások az orosz-ukrán háborúról és a globális biztonsági kérdésekről.
„A mai nap különösen fontos, hiszen az amerikai delegáció már megérkezett, és velük együtt az oroszok is ott lesznek. Ez egy esély arra, hogy előkészítsenek egy megállapodást, amely tisztázza, hogy Oroszország és az Egyesült Államok milyen kompromisszumokra hajlandó” – mondta a szakértő.
Kiemelte, hogy az USA alelnöke is részt vesz a konferencián, ami azt mutatja, hogy Washington kiemelten kezeli a biztonsági kérdéseket.
„A háborút Oroszország kezdte, tehát először velük kell megállapodni. Zelenszkij érthető módon sértődött, hogy őt nem hívták meg az első egyeztetésekre, de ez logikus lépés volt. Először Moszkvával kell tisztázni a feltételeket” – magyarázta Kis-Benedek.
Az amerikai elnök ajánlatokat is tett Moszkvának, amelyek között olyan lehetőségek is felmerültek, mint Oroszország visszavétele a G7-ből G8-ba, vagy az egyes európai intézményekben való újbóli részvétel.
„A szankciók eltörlése is szóba kerülhet, de Ukrajna NATO-csatlakozása egyelőre lekerült a napirendről” – jelentette ki a szakértő.
Trump és a Közel-Kelet
Dr. Kis-Benedek szerint Trump közelgő látogatása Szaúd-Arábiában kettős célt szolgál:
- Egyrészt a palesztin-izraeli konfliktusról tárgyal majd, és megpróbálja Szaúd-Arábiát bevonni a békefolyamatba.
- Másrészt gazdasági és stratégiai megállapodásokat kíván kötni a térségben.
„Trump szeretne két legyet ütni egy csapásra: a Közel-Keleten is közvetíteni, miközben az USA gazdasági érdekeit erősíti” – magyarázta a szakértő.
Európai hadsereg: reális lehetőség vagy utópia?
Az utóbbi időben több európai vezető felvetette egy közös európai hadsereg szükségességét. A müncheni konferencián várhatóan szó esik erről is, de Kis-Benedek szerint a megvalósítás nagyon távoli lehetőség.
„Az Európai Uniónak már most is van katonai részlege, de egy NATO-mintájú európai hadsereg létrehozása nem reális, főként anyagi okok miatt” – mondta.
Kiemelte, hogy Trump kiszámíthatatlansága is befolyásolja a NATO jövőjét.
„Ha Trump úgy dönt, hogy az USA kivonul a NATO-ból, Európa kénytelen lesz saját védelmi struktúrát kiépíteni. Ebben az esetben egy közös európai hadsereg nélkülözhetetlenné válik” – mondta a szakértő, de hozzátette, hogy ez jelenleg nem tűnik valószínű forgatókönyvnek.
A NATO-n belül folynak a tárgyalások a költségvetés növeléséről, de az 5%-os GDP-arányos védelmi költségvetés irreális célkitűzés lenne.
„Az európai országoknak már a 2%-os hozzájárulás is nehézséget okozott, az 5% politikailag és gazdaságilag is szinte kivitelezhetetlen” – fogalmazott.
Németország és az AfD szerepe
A német választások kapcsán Breuer Péter rákérdezett, hogy a radikális jobboldali AfD előretörése milyen hatással lehet a NATO-ra.
„Az AfD továbbra is szélsőséges pártnak számít, és jelenlegi állás szerint nem fog részt venni kormányalakításban. A CDU-CSU és más mérsékelt pártok nem akarnak vele koalíciót kötni, így az AfD politikai szerepe egyelőre korlátozott marad” – mondta Kis-Benedek.
Hozzátette, hogy hasonló helyzet van Ausztriában, ahol szintén szélsőjobboldali pártok erősödtek meg, de egyelőre nem sikerült kormányzati tényezővé válniuk.
Romániai politikai helyzet és magyar érdekek
A beszélgetés során szóba került Románia is, ahol ideiglenes államelnök van hivatalban.
„A jelenlegi helyzetben a román elnökválasztás kimenetele meghatározó lehet, különösen ha egy szélsőséges vezető kerül hatalomra” – mondta a szakértő.
Ugyanakkor kiemelte, hogy a nagyhatalmak, különösen az Egyesült Államok, szorosan figyelemmel kísérik az eseményeket, mivel Románia kulcsfontosságú NATO-tagállam.
„Washingtonnak stratégiai érdeke fűződik Romániához, ezért nem biztos, hogy egy radikális fordulat bekövetkezik” – tette hozzá.
Lengyelország és az EU-s támogatások visszakövetelése
Lengyelország jogi úton próbálja visszaszerezni azokat az EU-s pénzeket, amelyeket a korábbi vezetés idején elvontak tőlük.
„Ez egy belső lengyel ügy, amelyet Varsónak kell megoldania, de az Európai Unió vezetése is figyelemmel kíséri a helyzetet” – mondta Kis-Benedek.
Hangsúlyozta, hogy Lengyelországot komolyan veszik az EU-ban, és a jelenlegi vezetés jó kapcsolatokat ápol Brüsszellel, ami megkönnyítheti a tárgyalásokat.
„A magyar helyzet hasonló, de Lengyelország erősebb diplomáciai pozícióban van, ezért könnyebb lehet számára a kompromisszum elérése” – mondta a szakértő.
Összegzés
A beszélgetés végén Breuer Péter megköszönte Dr. Kis-Benedek József elemzését, és jelezte, hogy a müncheni biztonsági konferencia fejleményeit továbbra is figyelemmel kísérik.
„A következő napok sorsdöntőek lehetnek Ukrajna, a NATO és az európai biztonság jövője szempontjából, ezért érdemes figyelemmel követni az eseményeket” – zárta a beszélgetést a műsorvezető.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
