PIRKADAT M. Kende Péterrel: Gosztonyi Gábor a pedagógusok helyzetéről
Béremelések és új feladatok: tényleg előrelépés?
A Heti TV reggeli műsorában M. Kende Péter Gosztonyi Gábort, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökét kérdezte a pedagógusok helyzetéről. Gosztonyi elmondta, hogy a 2024-től érvényes béremelések révén a gyakornokok minimálbére 640.900 forint lesz, amelyhez viszonyítják a további kategóriák juttatásait. Bár ez elsőre előrelépésnek tűnik, valójában a béremelést bértömeg-növekedésként kell értékelni, nem a pedagógusok érdemi anyagi elismeréseként. Ráadásul az emeléssel párhuzamosan új adminisztratív és szakmai feladatokat róttak a tanárokra, például a teljesítményértékelési rendszerben való részvételt és kötelező továbbképzéseket.
A nyugdíjasok tartják életben a rendszert
Gosztonyi rávilágított, hogy a jelenlegi pedagóguslétszám aggasztó, és az oktatási rendszer működésképtelenné válna a nyugdíjas tanárok munkája nélkül. Az utánpótlás rendkívül gyenge: még a béremelés híre sem tudta növelni a pályakezdők számát. Az alelnök szerint az alacsony számú belépő pedagógusok nemcsak a fizetések miatt kerülik a pályát, hanem az oktatási rendszer általános állapota és a pedagógusokat érő napi megaláztatások miatt is.
A teljesítményértékelési rendszer homályos szabályai
A beszélgetés egyik központi témája a teljesítményértékelési rendszer volt, amelyet Gosztonyi élesen kritizált. Bár a rendszer elindult, a pedagógusok nem kaptak egyértelmű tájékoztatást arról, hogy milyen juttatásokra számíthatnak a pluszfeladatok vállalásáért. Az igazgatók sem kaptak világos iránymutatást, hogy például egy egész tanári kar esetén lehetséges-e, hogy mindenki magas szintet érjen el. Az alelnök szerint a pedagógusok közül sokan szeptemberben csalódottan fogják tapasztalni, hogy a rendszer nem hozta meg a várt előnyöket.
A Nemzeti alaptanterv rugalmatlansága
Gosztonyi szerint a jelenlegi nemzeti alaptanterv (NAT) túlságosan rigorózus és rugalmatlan, szinte tanmenetként működik, ami megnehezíti a pedagógusok munkáját. Különösen aggályos, hogy a közelmúltban szigorították a segédanyagok használatát, így a pedagógusok számára nem egyértelmű, hogy például József Attila vagy Ady Endre verseit taníthatják-e, ha azok nem szerepelnek a hivatalos tankönyvekben. Az alelnök sürgette a NAT felülvizsgálatát, amely szerinte már évekkel ezelőtt időszerű lett volna.
Kötelező továbbképzések és bérfeszültségek
A pedagógusok számára kötelező továbbképzések rendszere is szigorodott: a tanároknak öt év alatt 120 órányi képzést kell teljesíteniük, amelyből 60 órát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kurzusain. Bár az 55 év felettiek mentesültek ez alól, a fiatalabb pedagógusok számára ez komoly terhet jelent. Eközben a nevelés-oktatás közvetlenül segítő munkatársak bére gyalázatosan alacsony maradt, ami bérfeszültségeket okozhat az intézményeken belül.
Mit hoz a 2025-ös év?
Gosztonyi szerint a pedagógusok számára a 2025-ös év kihívásokkal teli lesz. Az év során kiderül, milyen hatásai lesznek a teljesítményértékelési rendszernek, valamint hogy a NAT felülvizsgálata tényleges változást hoz-e. Az év első hónapjaiban a béremelések hatása fogja uralni a közbeszédet, de az alelnök úgy véli, hogy az oktatás modernizációja és a pedagógusok valódi elismerése nélkül hosszú távon nem várható érdemi előrelépés.
Gosztonyi zárásként hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben nemcsak a pedagógusok bérét, hanem az egész oktatási rendszer működését újra kell gondolni. A pedagóguspálya vonzóvá tétele és az oktatás rugalmasságának növelése kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy az utánpótlás kérdését meg lehessen oldani, és hogy az oktatás színvonala hosszú távon is fenntartható legyen.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
