Energiaválság: Gáztárolók, szankciók és a szomszédos háború hatásai – Dr. Hortay Olivér az energiahelyzetről
Interjú a Heti TV „Pirkadat” című műsorában
A Heti TV reggeli műsorának vendége dr. Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energetikai üzletágának vezetője volt, aki az aktuális energiahelyzetről, a gáztárolók állapotáról, az orosz-ukrán háború energetikai következményeiről és az európai szankciókról beszélt.
Miért apadnak a gáztárolók?
Breuer Péter műsorvezető kérdésére dr. Hortay Olivér kifejtette, hogy a tárolók apadásának oka egyszerű: a hidegebb időjárás miatt a fogyasztás nőtt. „Az elmúlt két tél szokatlanul enyhe volt, de idén korábban kezdődött a fűtési szezon, és hűvösebbek az éjszakák is. Ez teljesen természetes jelenség, hiszen a tárolók betárolási időszaka áprilistól októberig tart, utána kezdődik a kitárolás” – magyarázta.
Hangsúlyozta, hogy a magyarországi tárolókban jelenleg 5,5 milliárd köbméter gáz található, ami elegendő a fűtési időszakra.
Szankciók és az energiahordozók helyzete
Dr. Hortay Olivér részletesen elemezte az orosz energiahordozókkal kapcsolatos uniós szankciók helyzetét. Elmondta, hogy az orosz cseppfolyósított földgázra vonatkozó szankciókat ugyan már szigorították, de ezek hatásai ellentmondásosak. „Az európai unióba érkező orosz cseppfolyósított földgáz mennyisége tovább nőtt, mivel a reexportra szánt mennyiségek is az unióban kötnek ki. Ez paradox helyzetet teremtett” – mutatott rá.
Az orosz olaj kapcsán említette, hogy számos esetben harmadik országokon keresztül kerül vissza az európai piacokra, például Indián vagy Görögországon keresztül, ahol „orosz olajból nem orosz olaj lesz”.
A nukleáris energia szerepe
A nukleáris energia kapcsán dr. Hortay kiemelte, hogy sem az Európai Unió, sem az Egyesült Államok nem szankcionálta eddig az orosz uránt, mivel az alapvető ellátásbiztonsági kockázatot jelentene. „Az orosz urán az uniós nukleáris energiaellátás szempontjából kulcsfontosságú, és ennek szankcionálása súlyos következményekkel járna” – mondta. Magyarország számára ez különösen fontos, hiszen Paks II. megépítése és a nukleáris energia szerepe stratégiai jelentőségű.
Ukrajna energiaválsága
A háború sújtotta Ukrajna energetikai helyzetéről szólva dr. Hortay elmondta, hogy az ország kritikus villamosenergia-problémákkal küzd. „Ukrajna korábban energiaexportőr volt, de a háború miatt a termelőkapacitásai jelentősen csökkentek. Jelenleg a kapacitások 12 GW-ra estek vissza, miközben téli fogyasztási igényük 17–18 GW között van” – ismertette.
Hozzátette, hogy Ukrajna már energiaimportőr, de az infrastruktúra korlátozott kapacitása miatt csak korlátozott mennyiségben képes áramot vásárolni szomszédos országoktól, például Magyarországtól.
Az európai zöldpolitika hatásai
A német zöldpolitika kapcsán dr. Hortay arról beszélt, hogy Németország sok támogatást nyújt Ukrajna energetikai rendszereinek helyreállítására, de a szisztematikus orosz támadások miatt a helyreállítási erőfeszítések gyakran hiábavalók. „Ez egy szélmalomharc, ahol az új kapacitások kiépítése mellett a meglévő infrastruktúra folyamatosan csökken” – fogalmazott.
Zárszó
Az interjú végén dr. Hortay Olivér hangsúlyozta, hogy az energiapolitikai döntéseknek nemcsak gazdasági, hanem ellátásbiztonsági és társadalmi következményei is vannak. „Az energiaellátás stabilitása mind az Európai Unió, mind Magyarország számára elsődleges prioritás” – zárta gondolatait.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
