Történelemóra a stúdióban: Horthy Miklós, a holokauszt és a történelmi felelősség kérdése
A Heti TV legutóbbi adásának rendhagyó történelemórája során Karsai László, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa volt a vendég, aki részletesen elemezte Horthy Miklós szerepét a holokauszt idején, valamint a magyar állam és a német megszállók közötti együttműködés természetét. A beszélgetés középpontjában Horthy legendáriuma, a deportálások, valamint a korszak történelmi értékelésének dilemmái álltak.
Horthy legendáriuma: Mit tudott, és mit tett?
Karsai professzor rámutatott, hogy Horthy Miklós körül egy máig tartó történelmi viták által táplált legendárium alakult ki. A „Horthy nem tudott semmiről” narratíva szerint a kormányzó sem a németek szándékairól, sem a holokauszt részleteiről nem volt tájékozott. „Ez a legendárium azonban téves, hiszen már 1942-től bőven rendelkezésre álltak információk a zsidók tömeges lemészárlásáról, akár a nemzetközi sajtóból, akár katonai hírszerzési jelentésekből” – hangsúlyozta Karsai.
A professzor szerint Horthy politikai döntései és a magyar államapparátus aktív kollaborációja elengedhetetlen szerepet játszott a holokausztban. „437 ezer vidéki zsidó deportálása 1944 május és július között a magyar hatóságok példátlan hatékonyságával valósult meg” – emelte ki.
Deportálások és a csendőrök elvezénylése
A beszélgetés során Karsai részletesen kifejtette, hogy miért rendelte el Horthy 1944 júliusában a budapesti csendőrök eltávolítását, ami végső soron megakadályozta a fővárosi zsidók deportálását. „Ez nem a zsidók megmentésére irányuló humanitárius tett volt, hanem a változó hadihelyzet és a külföldi nyomás hatására meghozott stratégiai lépés” – mondta. A professzor hozzátette, hogy Horthy csupán felfüggesztette a deportálásokat, amelyek augusztus végén újraindulhattak volna, ha nem következik be a román kiugrás.
A politikai és társadalmi kontextus
Az interjúban szó esett arról is, hogy Horthy és a magyar kormányzat antiszemita politikája miként illeszkedett a korszak szélsőséges ideológiái közé. Karsai külön kiemelte Szálasi Ferenc szerepét, aki a nyilas mozgalom vezetőjeként radikális zsidóellenes programot hirdetett, amely túlmutatott a Horthy-korszak zsidótörvényein.
A németek Horthyval való együttműködését illetően Karsai hangsúlyozta: „A németek számára Horthy lojális, de saját érdekeit is szem előtt tartó szövetséges volt, aki 1944 márciusáig sikeresen ellenállt a zsidók tömeges deportálásának. Azonban a megszállás után már nem állt ellen a német nyomásnak.”
A történelmi emlékezet és politikai manipuláció
Karsai a Horthy-kultusz mai újraéledését is kritikával illette. „A jelenlegi emlékezetpolitika a Horthy-rendszer fehérre mosásán dolgozik, miközben elhallgatja a kormányzó aktív szerepét a zsidóellenes intézkedésekben” – mondta. A professzor szerint ez a történelmi tisztázatlanság összefügg a mai politikai narratívák formálásával, amelyek gyakran kihasználják a múlt iránti nosztalgiát.
Mit tanulhatunk a múltból?
Karsai László egyértelművé tette, hogy a történelmi felelősség elkenése nem vezethet a holokauszt valódi tanulságainak megértéséhez. „A holokauszt nem csupán Eichmann és a németek bűne volt. A magyar állam és Horthy Miklós szerepe megkérdőjelezhetetlen” – zárta szavait.
Az interjú egyértelművé tette, hogy a múlt megértése és objektív elemzése nélkülözhetetlen nemcsak a történettudomány, hanem a társadalmi önismeret számára is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
