Szálasi Ferenc és a történelmi felelősség: Egy professzor vallomásai a múlt árnyairól
A Heti TV műsorában Karsai László, a holokauszt történetének kiemelkedő kutatója és a Szálasi Ferenc politikai életrajza című könyv szerzője vállalkozott arra, hogy bemutassa a magyar történelem egyik legsötétebb korszakát. A professzor személyes és szakmai elkötelezettsége, valamint kíméletlenül őszinte stílusa garantálta, hogy a beszélgetés egyszerre lesz tanulságos és felkavaró.
A kutatás és az elhallgatott történelem dilemmái
A műsor elején Karsai elmondta, hogy édesapja, Karsai Elek úttörő munkássága inspirálta arra, hogy a magyarországi zsidóüldözés történetével foglalkozzon. Az 1950-es években, amikor sokan úgy vélték, hogy a holokauszt tabutéma volt, valójában jelentős mennyiségű irodalom és emlékezés született – ez Karsai szerint a rákosi-kádári korszak kulturális-politikai bonyolultságát tükrözi.
„A holokauszt nem volt tiltott téma, de az emlékezetpolitika a háború utáni időszakban is irányított volt” – mondta Karsai. A professzor évtizedekig halogatta, hogy részletesen foglalkozzon Szálasi Ferenc alakjával, részben a téma érzelmi terhei, részben pedig a tudományos és társadalmi reakciók miatt.
Szálasi Ferenc és a nyilas hatalom működése
A professzor részletesen ismertette Szálasi politikai pályafutását és a nyilas ideológia lényegét. Szálasi nemcsak antiszemita volt, hanem saját meghatározása szerint „aszemita”, vagyis egy olyan Magyarországot akart, amely „zsidómentes” – de ezt a kérdést csak a háború után akarta véglegesen rendezni. Karsai kiemelte, hogy ez a megközelítés a németek és saját párttársai számára is nehezen érthető volt.
„Szálasi antiszemitizmusa politikai eszközként is szolgált, de nem osztotta a németek tömeggyilkosságokra vonatkozó koncepcióját. Ő pragmatikusabb módon akarta a zsidó kérdést kezelni, amit a németek gyakran kritikával figyeltek” – magyarázta Karsai.
A nemzetközi gettó megszervezése és a védlevelek kérdése is előkerült. A professzor szerint a Szálasi-rezsimnek érdekében állt, hogy a semleges országok elismerjék a rendszerét, ezért engedélyezte a védett zsidók elkülönítését. Ez azonban nem jelentette a zsidók védelmét, hiszen a védlevelek használata és hitelessége gyakran életveszélyes volt.
Horthy és Szálasi összehasonlítása
A beszélgetés egyik legfeszültebb pontja a Horthy-korszak és a nyilas uralom közötti különbségek taglalása volt. Karsai szerint Horthy Miklós parancsára 437 ezer vidéki zsidót deportáltak néhány hónap alatt 1944 tavaszán és nyarán, míg Szálasi alatt, az ostrom időszakában, hozzávetőleg 12-15 ezer zsidót öltek meg, főként nyilas terror által.
„Ez nem menti Szálasit. De világosan kell látni, hogy a Horthy-Sztójai-kormány időszaka alatt zajlott le a holokauszt legnagyobb és leggyorsabb deportálási akciója” – hangsúlyozta Karsai.
Diplomáciai mentőakciók és a zsidó ellenállás
A professzor rávilágított arra, hogy a diplomaták és a cionista mozgalom által szervezett mentőakciók jelentősége nagyobb részben a németek politikai megfontolásainak és a helyi magyar hatóságok jóindulatának köszönhető, mintsem kizárólag hősies emberi cselekedeteknek.
Karsai szerint a cionista ellenállók, akik hamis védlevelekkel és élelmiszerszállítmányokkal segítették a gettókat, ugyanakkor fontos szerepet játszottak. „Ők egy tudatos stratégiát követtek, amely életmentésre fókuszált, nem pedig harcra” – emelte ki a professzor.
A felelősség kérdése és a történelem tisztázása
Az adás végén Karsai arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar történelemnek szüksége van arra, hogy őszintén szembenézzen a múltjával. „Horthy Miklós és Szálasi Ferenc politikáját nem lehet relativizálni. Az állami felelősség a holokauszt idején egyértelmű, és a történészek feladata, hogy a tényeket bemutassák, akár kellemetlenek, akár nem” – zárta gondolatait.
A műsor végén Karsai professzor kérdéseket tett fel a nézőknek, hogy tesztelje, mennyire figyeltek a beszélgetésre. A kérdések a zsidók sorsára, a diplomaták szerepére és a két korszak áldozatszámaira vonatkoztak. Az interjú célja, hogy a múlt megértése közelebb vigyen bennünket a történelmi tanulságok levonásához.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
