Pirkadat: Koji László

„Az építőipar mindent kibír, az a kérdés, hogy milyen áron” – Koji László szerint még nem értek mélypontra az építők

Az ÉVOSZ friss konjunktúrafelméréséről, a csökkenő megrendelésekről, az elbocsátásokról, a feketemunkáról és arról, mikor fordulhat újra a szél, beszélgetett M. Kende Péter Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével a Pirkadat november 16-i adásában. A vendég szerint az építőipar teljesítménye 2023 óta folyamatosan csökken, a következő év kibírása az ágazatnak komoly áldozatokkal jár, a lakásfelújítást tervezőknek viszont éppen most kedvezhet a helyzet.

Konjunktúra helyett dekonjunktúra

A beszélgetés egy kis technikai közjátékkal indult, a mikrofon nem szólt, így M. Kende Péter másodszor is nekifutott a bemutatásnak. Aztán rátértek arra, amit az ÉVOSZ most mért: konjunktúra van, dekonjunktúra vagy stagnálás. Koji László elmondta, hogy a szövetség rendszeresen megkérdezi a vállalkozókat, ezúttal a kivitelező, tervező és gyártó cégeket, hogyan értékelik a helyzetüket, és mire számítanak. A felmérésből egyértelműen dekonjunktúra rajzolódik ki, és nem hirtelen jött: az előző kormányzati ciklus közepe, 2023 óta folyamatosan csökken az építőipar teljesítménye, és talán még a mélyponton sincsenek túl.

A megkérdezett vállalkozások 60 százaléka arra számít, hogy idén kevesebb lesz a bevétele, 70 százalékuk drasztikus jövedelmezőség-csökkenést vár a jövedelmezőségük, a felük pedig létszámleépítést tervez. M. Kende Péter ez utóbbi kettőt tartja komolyabb gondnak: a bevétellel lehet úgymond sakkozni, a jövedelmezőség és a létszám csökkenése viszont valódi probléma.

Mindhárom nagy megrendelő kivár

Az építés nem a kivitelezővel kezdődik, ezért mindig a megrendelőket kell figyelni – magyarázta a szövetség elnöke. Három nagy csoportot különböztetnek meg. A magyar állam, vagyis a közösségi megrendelő oldalán már az előző kormány elhalasztott mintegy 5000 milliárd forint értékű építési beruházást, és ezek előkészítése is elmaradt; az új kormánynak pedig idő kell, amíg szakmailag felállva beruházásokon kezd gondolkodni, ami a 2026-os évet még kitölti. A lakosságnak van pénze, de kivár: hozzászokott a különféle támogatási programokhoz, és az új kormány által bejelentett program csak a jövő év elején indulhat. A belföldi és külföldi magánbefektetőknek pedig sosem tesz jót egy kormányváltás, hiszen idő kell, amíg kiderül, kikkel kell tárgyalniuk és megegyezniük.

Mindennek eredményeként a KSH adatai szerint az újonnan kötött szerződések volumene 35 százalékkal, a teljes rendelésállomány mintegy 17 százalékkal kisebb, mint tavaly ilyenkor, pedig már az is alacsony bázis volt. M. Kende Péter az inflációhoz hasonlította a helyzetet: a számoknál az érzet többnyire rosszabb. A vendég ezt azzal egészítette ki, hogy a vállalkozók abból indulnak ki, mire lennének képesek, és úgy érzik, 15–20 százalékkal több munkát is el tudnának végezni.

Mi lesz a sok új irodával?

A műsorvezető régóta visszatérő kérdése, hogy kipukkant-e az irodalufi. Az irodaépítés – felelte a vendég – meghatározóan Budapest-központú, és az elmúlt években hatalmas alapterület épült, elsősorban a korábbi kormány megrendelései nyomán. Az új kormány azonban úgy tűnik, ezekre nem tart igényt. Ha a rengeteg megépült vagy épülő iroda, amelyet az állam akart hasznosítani, a magánpiacra kerül, az komoly kínálatot jelent, és nem tudni, hogyan alakul majd a kereslet. Az irodákkal foglalkozó ingatlanfejlesztők ezért most várakoznak.

Ötvenezer emberrel kevesebb

A legsúlyosabb adat a foglalkoztatásé: 2024 elejéhez képest jelenleg 50 ezer emberrel kevesebbet foglalkoztat az építőipar, és az év végéig ez a szám még nőhet. M. Kende Péter kérdésére Koji megerősítette, hogy nem a külföldre távozókról van szó: ennyivel csökkentette a létszámát az ágazat, mert nincs munkája. Első lépésben a betanított és segédmunkásoktól váltak meg a cégek, most viszont már a szakmunkásokat sem tudják teljes munkaidőben foglalkoztatni: részmunkaidőbe teszik vagy elengedik őket. Egyelőre a mikro- és kisvállalkozások szívják fel e munkaerő jelentős részét, különösen a budapesti és agglomerációs munkákhoz, mert ott van munka.

Hogy hol a folyamat vége, azt nem tudják. Attól tartanak, hogy a jövő év elejéig olyan mértékű leépítés is bekövetkezhet, hogy amikor – várakozásuk szerint 2028-ban – megjön a sok munka, nagyon mélyről kell majd újraindulni. A műsorvezető felidézte a régi Moszkva téri hajnali emberpiacot, Koji azonban arra figyelmeztetett, hogy ma már a mobiltelefon és az internetes toborzás világában nem biztos, hogy ott látjuk majd a munkát keresőket. Inkább attól félnek, hogy sokan elhagyják a szakmát – de nem szeretne huhogni, tette hozzá: aki házat épít, az bízik a jövőben. A forrás most a lakosságnál van, és ha a kormány meghirdetett programjai beindulnak, azok némileg stabilizálhatják az ágazat helyzetét.

Feketemunka és 27 százalékos áfa

A „schwarzban”, vagyis feketén foglalkoztatás eltűnéséről Koji László azt mondta, ehhez politikai akarat kellene, és az elmúlt 30 évben nem volt. Jellemzően a rövid átfutású munkákat végző mikro- és kisvállalkozások engedhetik meg maguknak a fekete vagy részben fekete foglalkoztatást, aminek az ellenőrzése a mai napig nem történik meg. A 27 százalékos áfa ráadásul nagyon magas, ezért a lakossági megrendelő és a kivitelező gyakran szóban állapodik meg, így olcsóbb lesz a munka, annak minden kockázatával: vagy a vállalkozót nem fizetik ki, vagy a megrendelő nem azt kapja, amire gondolt, és kezdődik a vita. A garanciáról, jegyezte meg a műsorvezető, ilyenkor szó sem lehet, és ilyen körülmények között valóban nagyon ritka is.

Most érdemes felújítani

A beszélgetés végén M. Kende Péter arra volt kíváncsi, hogyan lehet kibírni a következő évet. „Az építőipar mindent kibír, az a kérdés, hogy milyen áron” – idézte a közhelyet Koji László, hozzátéve, hogy olyan áron, hogy leépíti önmagát. Ez nem jó hír, de ki kell bírni: be kell osztani a tartalékokat, képezni kell magukat, nagyon oda kell figyelni a partneri kapcsolatokra, és sokkal aktívabban kell versenyezni.

A nézőknek viszont jó hír lehet, hogy most kell felújítani és rendelni, mert erős versenyben sokkal könnyebb mestert találni, mint 2028 után. Szakember akkor is lesz, tette hozzá, de egy kormány által támogatott felújítási programhoz is időigényes a felkészülés. A téli hónapok jók arra, hogy alaposan végiggondolják, milyen felújítást szeretnének, és milyen anyagból kérnek ajánlatot: szánják rá az időt az előkészítésre.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Youtube-on.