„Putyintól félni kell és Trumpban nem lehet megbízni” – Balázs Péter szerint Európa újra vonzásközponttá válhat
A meggyengült Trump-elnökség, a térség meglepő választási fordulatai, az izraeli kormányalakítás, Európa új biztonságpolitikai szerepe és az antiszemitizmus terjedése volt a téma a Pirkadat november 9-i adásában. Breuer Péter Balázs Péter volt külügyminiszterrel, egykori uniós biztossal beszélgetett. A vendég úgy látja, Donald Trump belpolitikai mozgástere beszűkült, külpolitikai bejelentései sorra kudarcot vallanak, Európa pedig a két nagyhatalom szorításában újra szerephez juthat.
Fékezett habzású elnök
Breuer Péter azzal indított, hogy aki külügyminiszter volt, élete végéig az marad – de vajon nem magasabb-e az uniós biztosi poszt? Balázs Péter szerint lehet versenyeztetni a kettőt, neki a magyar külügyminiszterség volt a legfontosabb.
A béna kacsává váló amerikai elnökről szólva „fékezett habzású” elnököt vár, aki gyengébb lesz a megszokottnál, mert a kongresszus mindkét házában a demokraták szereztek többséget, és a törvényhozás ellene fog dolgozni. Elnöki jogosítványai egy része megmarad, és sokan arra számítanak, hogy a belpolitikában fékezik, a külpolitikában viszont kiéli magát.
Breuer felvetésére, hogy az amerikaiak drága benzint és háborút nem szeretnének, a vendég azt felelte: szinte minden országban a saját zsebükről és életkörülményeikről szavaznak az emberek. Trump „ostoba vámpolitikájával” a saját állampolgárainak drágította meg az importot, hiszen a vám plusz adó, amelyet Kanada vagy az Európai Unió büntetésének szánt, de a mindennapi életben a saját választóinál csapódott le.
Van visszaút a szélsőjobbról
Kelet-Közép-Európában sem úgy alakultak a választások, ahogy sokan gondolták. Balázs Péter az április 12-i hazai választást és Szerbiát említette, ahol – az egyetemisták mozgalmait figyelve talán nem is akkora – meglepetés született. Kezd kialakulni a vélekedés, hogy a szélsőjobbra tolódás nem tart örökké, van visszaút, és ezt alkotmányos úton, nagyrészt a fiatalok hajtják végre.
Breuer Péter úgy érzi, a mai fiatalok mintha a múlt ismerete nélkül döntenének. A vendég szerint más közegben élnek, mások a médiafogyasztási szokásaik, a Facebookon és a TikTokon mozgósíthatók. Történelmet most is tanítanak, ám a múltat a politika „megrágja”, mielőtt eljut az emberekhez: a magyar nemzeti emlékezet, ha kicsit megvakarjuk, egy tucat legendából áll Mátyás királytól Trianonig, és ezek a leegyszerűsített képek épülnek be a mai identitásba.
Eisenkot esélyt kapott
Izraelben Jichák Herzog államfő az ellenzéki Gadi Eisenkotnak adott kormányalakítási megbízást. Az eredmény szinte döntetlen lett, a szavazatok – a francia belpolitikához hasonlóan – legalább három felé oszlanak. Balázs Péter értelmezésében az elnök azért döntött így, mert a Netanjahu megbuktatására vállalkozó erők, ha széttagoltan is, többségbe kerültek, és a változásnak adott esélyt.
Breuer Péter nem volt és ma sem híve Eisenkotnak, de a stabil kormánynak igen, és a Közel-Keleten most csak koalíció jöhet szóba. Arra is emlékeztetett, hogy Eisenkot vezérkari főnök volt, éppen Netanjahu idején, miniszteri gyakorlata viszont nincs. Vendége megjegyezte, hogy a stabilitással a leköszönő kormányok szoktak érvelni, ez a Likud érvelése, „a helyzet mindig kritikus”. Az új erőnek nehéz dolga lesz, bár kisebbségből is lehet kormányozni, ha a többiek elfogadják; a legfontosabb, hogy Izraelnek akcióképes kormánya legyen.
Gátlástalanság vagy tudatlanság?
A műsorvezető nem emlékszik olyan amerikai elnökre, aki ennyire gátlástalanul beleszólt volna Izrael belpolitikájába. Balázs Péter szerint Trump bátorságát gátlástalanságnak, időnként tudatlanságnak is lehet nevezni: amikor Grönland annektálásának nekifut, mintha soha nem hallott volna nemzetközi jogról. Azt hiszi, beszólhat egy másik állam dolgaiba, mert ő a legerősebb hadsereg parancsnoka.
Komolyan venni addig lehet, amíg teljesülnek a bejelentései. Az orosz–ukrán háborúra ígért 24 órás béke azonban rég lejárt, Iránban többször hirdetett már győzelmet és a Hormuzi-szoros megnyitását, mégis beleragadt a háborúba, és már Trump Vietnamjáról beszélnek. Ha a szoroson nem lehet hajózni, a benzinár látja kárát, a sorozatos kudarcok pedig az elnök hitelét ássák alá.
Európa a két pillér között
Trump és Vlagyimir Putyin a vendég szerint egyaránt lábbal tapossa az elődeik teremtette normákat: az ENSZ rendszerét, az államok szuverén egyenlőségét, az erőszaktól való tartózkodást, és egyikük sem rajong Európáért. Az USA egykor Európa legfőbb védelmezője volt, most szívesebben telefonál Putyinnal. Az Abu-Dzabiba tervezett orosz–amerikai–ukrán találkozóra Európa is bejelentkezett, ezt a francia elnök mondta a leghangosabban, és Balázs Péter szerint Európának ott a helye.
A műsorvezető kételkedett: a francia elnök jelenleg „nem a legerősebb kés a fiókban”, a német kancellárnak is otthon kellene rendet tennie, hiszen ott a szélsőjobboldali AfD a legerősebb párt, Lengyelországban pedig az elnök gáncsolja a miniszterelnököt. A vendég elismerte a nagy államok gondjait, de emlékeztetett: Európának két atomhatalma van, az Egyesült Királyság és Franciaország, mindkettő vétójoggal ül a Biztonsági Tanácsban. A britek visszatérnek Európába, mert Amerikában nem bízhatnak, felélénkült a brit–francia–német együttműködés, és létrejött a tettre készek koalíciója Kanada, Japán, Ausztrália és Új-Zéland részvételével. Hogy ez a brexit beismerése-e? „Abszolút” – felelte. Európa most vonzásközpont, „miután Putyintól félni kell és Trumpban nem lehet megbízni”; a kérdés, hogyan tud ezzel élni.
Antiszemitizmus és szembenézés a múlttal
Breuer Péter elmondta, hogy nemrég olvasott egy könyvet, benne édesanyja visszaemlékezéseivel azokról az évekről, amikor családjuk 134 emberrel lett kevesebb, és mintha a történelem kezdene ismétlődni. Balázs Péter egyre több tüntetésen lát palesztin zászlókat, és nem biztos, hogy a résztvevők tudják, miért tüntetnek. Divattá vált a palesztin szimpátia, amelynek következő lépése az antiszemitizmus, a diszkrimináció pedig előbb-utóbb erőszakhoz vezet, ezért in statu nascendi, a születésekor kell megfogni.
A németeket jó példának tartja, Breuer kérésére azonban különbséget tett: a szembenézés a beismeréssel kezdődik, csak utána hiteles a megbánás. Nyugat-Németországban kibeszélték a bűnöket, keleten a szovjet uralom alatt a szőnyeg alá söpörték, ezért ott sokkal népszerűbb az AfD. Törökország ma is tagadja az 1915-ös örmény népirtást, pedig az még az Oszmán Birodalomban történt. Erdoğan konzervatív reiszlamizációs pályára vitte az országot, és durván elfojtja az ellenzéket: fő kihívója, İmamoğlu isztambuli főpolgármester börtönben ül. Fontos lenne, hogy Törökország visszatérjen az Atatürk által megnyitott európai útra.
Orbán Viktor az ENSZ élén?
Egy néző kérdésére Balázs Péter nagyon meglepő ötletnek nevezte, hogy Orbán Viktor ENSZ-főtitkár lehetne. Amerika, Oroszország és Kína támogatását feltételezték mögötte, de a főtitkárt a saját országa szokta jelölni, ez nem történt meg, és nem is fog. A francia külügyminiszter ráadásul azt mondta, ha valaki jelölné, Franciaország megvétózná. Breuer Péter abban bízott, hogy legközelebb több idejük marad.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
