„Olyan állóvíz jellege van az egésznek” – Kovács András a kormány első hónapjairól és a Fidesz útkereséséről
A Pirkadat október 15-i adásában M. Kende Péter Kovács András újságíróval nézte végig, mi történik a hazai politikában néhány hónappal a kormányváltás után. A beszélgetés középpontjában a Tisza-kormány működése, a gazdasági várakozások, a költségvetés csúszása és a Fidesz ellenzéki útkeresése állt. Kovács szerint a kétharmados győzelem után sokan jóval rendezettebb kezdésre számítottak, ehhez képest már most láthatók belső feszültségek, miközben a nagy gazdasági fordulat jelei sem rajzolódnak ki.
A kétharmad után gyorsan előjöttek a belső súrlódások
M. Kende Péter a parlamenti hangulatból indult ki, és abból, milyen gyorsan éleződött a politikai nyelv. Külön szóvá tette a „belvárosi megmondó ember” fordulatot, amelyet ő erős, zsidózó áthallásúnak érez.
Kovács András inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy meglepte a kormány működésének rendezetlensége. A Tisza kétharmados győzelme után arra számított, hogy hosszabb ideig nem lesznek látványos belső konfliktusok, miniszteri vagy államtitkári súrlódások. Ehhez képest már most nyilvános üzengetések és egymásnak feszülő érdekek látszanak.
Azt is érzékeli, hogy több nagy döntés folyamatosan csúszik. A költségvetést korábbra ígérték, majd későbbre tolódott a benyújtás, miközben a gazdaság teljesítménye sem mutat még olyan fordulatot, amely igazolná a kampányban várt erősebb növekedést.
A gazdaságban még nem látszik az áttörés
Kovács szerint több ágazatban továbbra sincs olyan lendület, amelyből látványosabb növekedés következne. A foglalkoztatásban is kedvezőtlen elmozdulás jeleit látja, új beruházások pedig az utóbbi hónapokban nem érkeznek olyan ütemben, amely komoly fordulatot ígérne.
A beszélgetésben szóba került az uniós források felhasználása is. Kovács úgy tudja, a kormányon belül is feszültséget okozhatott, hogy a források jelentős része vasútfejlesztésekre megy, miközben mások közvetlenebb gazdaságélénkítésre fordították volna ezeket.
Vitézy Dávid szerepét ebből a szempontból különösen látványosnak tartja. Úgy fogalmazott, jelenleg ő az a miniszter, akinek a tevékenysége a legjobban érzékelhető, és akinek valódi mozgástere látszik a kabinetben. A többi tárca munkájáról sokkal kevésbé rajzolódik ki markáns kép.
A Fidesz még keresi, mivel lehet ellenzéket építeni
A beszélgetés másik nagy témája az volt, hogyan találja meg saját helyét a Fidesz 16 év kormányzás után.
Kovács szerint ezt nem lehet egyik napról a másikra megoldani. A pártnak nemcsak szervezetileg kell átállnia az ellenzéki szerepre, hanem gondolkodásmódban is. „Nagyon nehéz szerintem megváltoztatni a gondolkodást” – mondta.
Ebbe illeszkedik szerinte a parlamenti frakció személyi átalakítása is, amely még folytatódhat. Úgy látja, a Fidesz egyelőre keresi azt a hangot és azt a témát, amellyel tartósan fogást találhat a kormányon. Sok ügybe belekapnak, de ezek közül több gyorsan el is tűnik.
M. Kende Péter azt kérdezte, ehhez milyen típusú politikusokra van szükség: inkább erősen konfrontatív szereplőkre, vagy olyanokra, akik szakmai háttérrel építik fel a kritikát. Kovács egyértelműen az utóbbit választaná, és Hortay Olivért hozta példaként.
A költségvetés lehet az első valódi választóvonal
A beszélgetésben többször visszatért a költségvetés, amelyet Kovács szerint érdemes lesz különösen alaposan figyelni. Ez mutathatja meg először igazán, milyen gazdaságpolitikai prioritásokat választ a kormány, és mennyire tudja teljesíteni a korábbi ígéreteit.
A vasútfejlesztés, az uniós pénzek elosztása, a növekedés ösztönzése és a munkahelyek helyzete mind ebben a dokumentumban kaphatnak kézzelfogható formát. Kovács úgy látja, ezért a költségvetés akár „vízválasztó” is lehet a kormány első időszakának megítélésében.
Az ellenzéki szerephez külföldi példákból is lehetne tanulni
Kovács szerint a Fidesznek érdemes lenne végignéznie más országok hosszú kormányzási ciklusait és azokat a pártokat, amelyek hosszú hatalomgyakorlás után kerültek ellenzékbe.
Németországot emelte példaként: Helmut Kohl és Angela Merkel hosszú kormányzása után a CDU különböző módon próbált újrapozicionálódni. Szerinte ezekből nem mechanikusan kell másolni, de tanulságokat lehet levonni arról, hogyan lehet egy nagy, sokáig kormányzó pártnak új identitást építenie.
Azt sem tartaná szerencsésnek, ha a kormánypárti oldalon komolyan felmerülne a Fidesz betiltása. Úgy véli, ezzel éppen összerendeznék a ma még széttartó ellenzéki teret, és egyértelmű központot adnának neki.
A politikai nyelv mindkét oldalon könnyen túlcsúszik
M. Kende Péter a beszélgetés végén visszatért a politikai kommunikációhoz. Nemcsak a jelenlegi miniszterelnök szóhasználatát kifogásolta, hanem a volt miniszterelnök „gendervonatos” megfogalmazásait is, mert szerinte mindkét oldalon veszélyes, ha a vita leegyszerűsítő címkézésbe csúszik.
Kovács erre egy friss iskolai ügyet említett, amely körül a közösségi médiában már komoly vita alakult ki, és ahol szerinte az iskola megszólalása tisztázhatná, mi történt valójában.
A következő napokban azonban a politikai kommunikációnál is fontosabb lehet a költségvetés. Abban már nem csak az látszik majd, ki milyen mondatokkal támadja a másikat, hanem az is, hogy a kormány a rendelkezésére álló pénzt mire akarja ténylegesen elkölteni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
