„Nincsen király nép nélkül” – így készülünk elulban az új évre
A Mussie, a rebecen új epizódjában Mussie az elul hónap jelentőségéről és az őszi ünnepekre való felkészülésről beszél. Elul 18-án már csak tizenkét nap választ el ros hásánától, így egyre sürgetőbbé válik a lelki és gyakorlati készülődés. Az adásban szó esik a szlichotról, a zsoltárok olvasásáról, az adakozásról, az ünnepi ruhák és menük megszervezéséről, valamint egy különleges haszid történetről is, amely azt mutatja meg, milyen messzire vihet egyetlen önzetlen cselekedet.
Tizenkét nap az új évig
Mussie szerint ros hásáná nem érkezhet váratlanul. Elul egész hónapja arra szolgál, hogy az ember számot vessen az elmúlt évvel, és felkészüljön arra a napra, amikor eldől, milyen évre írják be az égi könyvekbe.
Ros hásánának van egy másik, ugyancsak központi jelentése is: ezen a napon a zsidó nép minden évben újra királlyá avatja Istent. „Nincsen király nép nélkül” – idézi Mussie a gondolatot. Az embernek így aktív szerepe van abban a kapcsolatban, amely Isten és a világ között fennáll.
Több ima, több figyelem
Elulban több olyan szokás is megjelenik, amely segít ráhangolódni az ünnepekre. Mussie megemlíti a zsoltárok fokozott olvasását, valamint a szlichot imákat, amelyek neve a bocsánatkérés szavából ered.
A szfárádi közösségekben egész elul hónapban mondják ezeket az imákat, az askenázi hagyomány szerint pedig ros hásáná előtt kezdik. Mussie hangsúlyozza, hogy a különbség mögött eltérő hagyományok állnak, amelyek egymás mellett élnek a zsidó közösségekben.
A nők és lányok számára gyakran az első, szombat éjszakai szlichot jelent különleges alkalmat. A késői időpont miatt kisgyerekes anyukáknak nehezebb eljutni, de tinédzser lányok és nagymamák sokszor részt vesznek rajta.
Ünnepi ruha is része a készülődésnek
Mussie az ünnepi előkészületek nagyon gyakorlati oldaláról is beszél. Egy nagycsaládban időben végig kell nézni, hogy mindenkinek van-e megfelelő ruhája ros hásánára, jom kipurra, szukotra és a többi ünnepre.
A fiúknál a fehér ing viszonylag egyszerű megoldást jelent. A lányoknál több szempontot kell összehangolni: legyen szép, kényelmes, tetszen a gyereknek, és feleljen meg a cniut, a szemérmes öltözködés szabályainak. Mussie azt mondja, saját lányainál már hároméves kortól igyekszik olyan ruhákat választani, amelyek térd alá érnek, mert a megszokás később sokat segíthet.
A családokban gyakori az is, hogy az ünnepre összeillő ruhákat választanak a gyerekeknek. Mussie ezt kifejezetten kulturális divatként írja le, vallási jelentőséget nem kapcsol hozzá.
Az ünnepi menü külön projekt
Az őszi ünnepek sorozata sok ünnepi étkezést jelent. Egy-egy ünnep este vacsorával kezdődik, majd másnap a zsinagógából hazatérve újabb kidus és lakoma következik.
Mussie szerint néhány alkalom után már komoly kihívás változatosan főzni, ezért ilyenkor előkerülnek az új receptek, saláták és desszertek. Utóbbiaknál külön figyelni kell arra, hogy húsos étkezés után ne kerüljenek tejtermékek az asztalra.
Az adott év naptári rendje szerinte valamennyire meg is könnyíti a családok életét, mert több ünnep sábeszre esik. Így kevesebb különálló ünnepi napra kell készülni, több idő marad mosásra, bevásárlásra és a következő ünnep előkészítésére.
Adakozni pénz nélkül is lehet
A lelki felkészülés egyik legfontosabb része Mussie szerint az adakozás. Rögtön hozzáteszi, hogy ehhez nem feltétlenül kell pénz. Egy jó szó, egy telefonhívás, segítség, figyelem vagy szívesség ugyanúgy lehet adakozás.
Ezt egy családi képpel magyarázza: ha egy gyerek kedves volt a testvéréhez, majd kér valamit a szülőtől, más légkörben érkezik a kérése. Ros hásáná előtt az ember hasonló helyzetben van: Istenhez fordul, és egy jó, édes új évet kér. Közben az is számít, hogyan bánt Isten többi „gyermekével”.
Három pohár alkohol egy család szabadságáért
Az adás végén Mussie Reb Smuel Munkis történetét meséli el. Egy zsidó család börtönbe került, mert nem tudta kifizetni a földesúrnak járó háromszáz rubelt. Reb Smuel házról házra járva próbálta összegyűjteni a pénzt, de jom kipur előtti délutánra még mindig hiányzott az összeg.
Egy kocsmában végül azzal szórakoztak rajta, hogy minden nagy pohár erős alkoholért száz rubelt fizetnek neki. Reb Smuel három pohárral ivott, összegyűjtötte a pénzt, kifizette a család adósságát, majd alig állva a lábán elindult a zsinagógába.
Amikor megérkezett, már a Kol Nidrét mondták. Reb Smuel azonban felkapott egy Tóratekercset, és szimchát tórai dalokra kezdett táncolni. A közösség megdöbbent, a Rebbe azonban megállította őket. Azt mondta: az őszi ünnepek egy létrához hasonlítanak. Elul után ros hásáná, jom kipur, szukot, majd szimchát tóra következik. Reb Smuel aznapi cselekedetével olyan magasra jutott, hogy lélekben már a létra tetején állt.
Elulban kezdődik az út
Mussie számára az elul hónap üzenete a felkészülés. Az ünnepi ruha, a menü, az ima és az adakozás ugyanannak a folyamatnak különböző részei. A cél, hogy ros hásáná ne egy egyszerű dátum legyen a naptárban, hanem olyan pillanat, amelyhez az ember már hetekkel korábban elkezd közeledni.
A felkészülés egyik legfontosabb eleme pedig az, hogyan fordulunk mások felé. Egy jó szó, segítség vagy önzetlen gesztus az elul hónapban különösen nagy súlyt kaphat, amikor mindenki egy boldog és édes új év reményében készül az ünnepekre.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
