„Most az egyházakon van a sor” – Platthy Iván szerint véget kell vetni a politikai függőségnek
A Pirkadat augusztus 5-i adásában M. Kende Péter Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkárral beszélgetett az egyházak önvizsgálatáról, az államhoz fűződő viszony újragondolásáról és a közelgő alkotmányozási folyamatban vállalható szerepükről. A beszélgetés kiindulópontját Fekete Károly tiszántúli református püspök interjúja adta, amelyben az egyházi vezető az elmúlt évtizedekkel való szembenézés szükségességéről beszélt.
A hívek szembenézést várnak
Fekete Károly szerint a református egyháznak fel kell dolgoznia mindazt, ami az elmúlt évtizedekben történt. Miközben számos presbiter, lelkipásztor és egyházi vezető inkább lezárná a múltat, a hívek egy része valódi önvizsgálatot igényel.
M. Kende Péter úgy fogalmazott, ebben a vitában a híveknek van igazuk. Az egyház csak akkor nyithat új fejezetet, ha előbb számot vet korábbi döntéseivel, szerepvállalásával és hallgatásával.
Platthy Iván fontosnak tartotta, hogy Fekete Károly az elsők között reagált érdemben a Tar Zoltán által összehívott június 18-i egyházi találkozóra.
„Igen, rendszerváltás van” – foglalta össze a püspök megszólalásának jelentőségét.
Az egyházak belekényelmesedtek a függőségbe
Platthy szerint az elmúlt másfél évtizedben az állam és az egyházak között olyan függőségi viszony alakult ki, amelyben a pénzügyi támogatásért cserébe lojalitást vártak.
Az egyházi vezetők egy része hozzászokott ahhoz, hogy a politikai hatalom kijelöli az irányt, az intézmények pedig alkalmazkodnak. Ez a működés hosszú távon gyengítette az autonómiát és a társadalmi hitelességet.
„Amit megmondanak, azt kell csinálni. Mivel pénzt is adnak hozzá, hát akkor lojálisnak kell lenni” – jellemezte a korábbi rendszert.
Platthy szerint ezt a függőséget nem lehet fenntartani. Az új állam–egyház viszonyt a kölcsönös tiszteletre és a mellérendeltségre kell alapozni.
Három alapelv az állammal való kapcsolatban
Fekete Károly interjújából Platthy három fontos követelményt emelt ki. Az államnak garantálnia kell a vallásszabadságot, finanszíroznia kell az egyházak által ellátott közfeladatokat, és tiszteletben kell tartania önállóságukat.
Ezek az elvek már a rendszerváltás idején is megjelentek, később azonban fokozatosan háttérbe szorultak.
A közfeladatok támogatása nem jelentheti azt, hogy az állam politikai feltételeket szab az egyházi intézményeknek. A finanszírozásnak átlátható szabályokon, az autonómiának pedig valódi döntési szabadságon kell alapulnia.
A politikai lojalitás elriasztotta a híveket
Platthy szerint a hívek pontosan érzékelik, amikor egyházi vezetők meggyőződésük ellenére is alkalmazkodnak a hatalomhoz.
Egy olyan lelkipásztor példáját említette, aki korábban kijelentette, hogy egy bizonyos püspök megválasztása esetén leteszi a palástot, később azonban mégis hivatalban maradt. A magyarázat szerint az anyagi függőség erősebbnek bizonyult a korábbi elhatározásnál.
Az ilyen esetek súlyos hitelességi válsághoz vezetnek. Platthy ennek egyik következményét abban látja, hogy a református hívek száma az elmúlt időszakban jelentősen csökkent.
„Miért partner a gyűlöletkeltésben, a társadalom megosztottságában?” – tette fel a kérdést.
A botrányok az egész közösséget rombolják
A beszélgetésben szóba került az egyházat megrázó pedofilbotrány és annak következménye is.
Platthy szerint egy hiteltelenné vált vezető jelenléte közvetlenül eltávolíthatja a híveket az intézménytől. Egy presbiter példáját idézte, aki egy új lelkipásztor beiktatására sem akart elmenni, mert nem kívánt találkozni az eseményen részt vevő püspökkel.
Az ilyen reakciók azt mutatják, hogy a botrányokat nem lehet néhány személy belső ügyének tekinteni. Az egész közösség bizalmát érintik, és hosszú időre meghatározhatják az egyház társadalmi megítélését.
Debrecenben már működik az ökumenikus együttműködés
Platthy jó példaként említette a debreceni református, római katolikus és görögkatolikus püspökök rendszeres találkozóit.
Debrecen hagyományosan a „kálvinista Róma”, mégis olyan ökumenikus együttműködés alakult ki a városban, amelyben a három felekezet vezetői közösen gondolkodnak az emberek szolgálatáról.
Platthy szerint korábban országos szinten is működött hasonló rendszer. A négy történelmi egyház vezetői rotációs alapon találkoztak, és közös álláspontot alakítottak ki a társadalmat és a híveket érintő kérdésekben.
Ennek a párbeszédnek most ismét rendszeressé kellene válnia.
Személyi változások előtt áll a református egyház
A református egyházban hamarosan zsinati elnököt és mind a négy egyházkerületben püspököt kell választani.
Fekete Károly jelezte, hogy újraválasztása esetén vállalná a folytatást, bár jelenlegi ciklusából már csak néhány év van hátra. Platthy szerint ezt az időszakot arra lehetne felhasználni, hogy megkezdődjön a püspöki kar és az egyház megújítása.
A vezetőváltás önmagában kevés. Olyan személyekre van szükség, akik készek az önvizsgálatra, a társadalmi párbeszédre és az államtól való egészséges távolság megteremtésére.
Az alkotmányozás lehetőséget ad az egyházaknak
A miniszterelnök őszre hirdette meg az új alkotmányozási folyamat kezdetét. M. Kende Péter szerint az egyházaknak még előtte közös álláspontot kellene kialakítaniuk.
Végig kellene gondolniuk, mely elveket tartják elengedhetetlennek, mely kérdésekben képesek kompromisszumra, és mit utasítanak el határozottan. Ebből olyan közös javaslat születhetne, amely világosan rögzíti az állam és az egyházak jövőbeni viszonyát.
Platthy egyetértett azzal, hogy „most az egyházakon van a sor”. A kormány párbeszédet ajánlott, az egyházi vezetőknek pedig élniük kell ezzel a lehetőséggel.
A veresegyházi modell országos példa lehet
A beszélgetésben Platthy bemutatta a Veresegyházi Civil Kerekasztal kezdeményezését is. A mintegy huszonkétezer lakosú város civil szervezetei, egyházai és önkormányzata közösen dolgoznak a település szellemiségének, közösségi életének és fejlődésének alakításán.
A modellhez kisebb környező települések is kapcsolódhatnak. Így olyan falvak is bekapcsolódhatnak a közös gondolkodásba, ahol kevés civil szervezet működik.
Platthy szerint a helyi közösségek hamarabb felismerték a változás szükségességét, mint az egyházi intézmények egy része.
A veresegyházi tapasztalatokat Tar Zoltánhoz is el kívánják juttatni, hogy az országjárás során más településeken is megismerhetővé váljanak.
A felkínált kezet el kell fogadni
Platthy Iván szerint a társadalmi megújulás csak akkor lehet eredményes, ha az állam, az önkormányzatok, az egyházak és a civil szervezetek partnerként tekintenek egymásra.
„Ha egy baráti jobbot nyújtanak felém, akkor azt nem kell kétkedve fogadni, hanem el kell fogadni” – mondta.
Ez nem feltétlen engedelmességet jelent, hanem tisztességes párbeszédet, amelyben minden szereplő megőrzi saját lelkiismeretét és autonómiáját. Az egyházak feladata most az, hogy kezdeményezzenek, közös álláspontot formáljanak, és visszataláljanak ahhoz a szolgálathoz, amelynek középpontjában a hívek és a teljes társadalom áll.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
