„A kormányzás nem szépségverseny” – Bokros Lajos radikális adóreformot és a vállalkozói verseny helyreállítását sürgeti
A Pirkadat július 31-i adásában Osváth Sarolta Bokros Lajos volt pénzügyminiszterrel, a bécsi CEU és a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem professor emeritusával beszélgetett a magyar gazdaság állapotáról, az uniós források szerepéről, az adórendszer átalakításáról és az elmúlt években felhalmozott magánvagyonok jövőjéről. Bokros szerint államcsőd nem fenyeget, tartós növekedés viszont csak kiszámítható gazdaságpolitikával, szigorú költségvetéssel és semleges állami működéssel indulhat el.
Államcsőd nincs, növekedés sincs
Bokros Lajos szerint a jelenlegi helyzet nem hasonlítható 1995-höz, amikor a magyar állam a fizetésképtelenség szélére került. Ma az állam képes teljesíteni kötelezettségeit, a nyugdíjak és bérek kifizetése nincs közvetlen veszélyben.
A gazdaság helyzete ettől még súlyos. Az államadósság a bruttó hazai termék körülbelül 75 százaléka, finanszírozása azonban egyre drágább. Tavaly a költségvetés közel 5000 milliárd forintot költött kamatokra úgy, hogy az adósság összege nem csökkent.
„Államcsőd veszélye nem fenyeget, de növekedés sincs” – foglalta össze.
Az uniós pénz nem lehet gazdasági modell
Az Európai Unió tagsága erős keresletet teremt a magyar export számára, az uniós támogatások újbóli megnyílása pedig jelentős forrást hozhat. Bokros mégsem tartja fenntarthatónak azt a gondolkodást, amely a növekedést külföldről érkező pénztől várja.
„Ez egy segélyfüggőségi modell” – mondta.
Az uniós forrásokat szerinte fizikai és humán infrastruktúrára, oktatásra, egészségügyre és közlekedésre kell fordítani. A gazdasági növekedést utána a saját pénzüket és hitelüket kockáztató vállalkozóknak kell létrehozniuk.
Kiszámíthatóság nélkül nincs beruházás
Egy vállalkozó tíz-húsz évre tervez, ezért tudnia kell, milyen adó-, jogi és gazdaságpolitikai környezetben működik majd. Bokros szerint az elmúlt tizenhat évben ez a kiszámíthatóság hiányzott.
A magántőke sokszor csak állami támogatással volt hajlandó befektetni, a közpénzből ösztönzött beruházások pedig gyakran hatástalannak bizonyultak, vagy korrupció tárgyává váltak.
A növekedéshez stabil adórendszer, szigorú költségvetés, egyenlő versenyfeltételek és korrupciómentes közigazgatás kell. Az államnak nem szabad kiválasztott vállalkozásokat olyan támogatásokhoz juttatnia, amelyek mellett versenytársaik eleve esélytelenek.
Több ezer milliárdot lehetne megtakarítani
A szigorú költségvetés Bokros értelmezésében nem feltétlenül a lakosságot sújtó általános megszorítást jelenti. Elsősorban a közvetlen termelőberuházásokhoz adott állami támogatásokat szüntetné meg.
„Több ezer milliárd” forintot lehetne megtakarítani azoknak a támogatásoknak az eltörlésével, amelyek az elmúlt években politikailag kedvezményezett vállalkozókhoz kerültek.
Az állam feladata az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra fejlesztése. Hogy milyen gyár vagy szolgáltatás jövedelmező, azt a piacnak és a saját tőkéjét kockáztató vállalkozónak kell eldöntenie.
Huszonkét százalékos áfát javasol
Bokros a jelenlegi, 27 százalékos általános áfakulcsot 22 százalékra csökkentené. Magyarországon ma a világ egyik legmagasabb fogyasztási adója működik.
Az ötszázalékos csökkentés szerinte mérsékelné az inflációs nyomást, feltéve, hogy a költségvetési és monetáris politika nem teremt többletkeresletet, a kereskedők pedig nem tartják meg saját nyereségként az egész adócsökkentést.
A bevételkiesést a vállalati támogatások megszüntetésével és a személyi jövedelemadó átalakításával pótolná.
Háromkulcsos személyi jövedelemadót vezetne be
A jelenlegi egységes 15 százalékos kulcs helyett tíz-, húsz- és harmincszázalékos sávokat javasol.
Félmillió forintos havi jövedelemig tíz százalékot, félmillió és egymillió között húsz százalékot, az e fölötti részre pedig harminc százalékot kellene fizetni. Egymillió forintos jövedelemig így az átlagos adóterhelés lényegében nem változna, az alacsony keresetűek viszont kevesebbet fizetnének.
A magasabb jövedelmek nagyobb adóztatása részben ellensúlyozná az áfacsökkentésből származó költségvetési bevételkiesést.
Megszüntetné az anyák élethosszig tartó adómentességét
Bokros valamennyi személyijövedelemadó-kedvezményt eltörölné, köztük a két- és háromgyermekes anyák élethosszig tartó mentességét.
Szerinte ez a rendszer aránytalanul többet juttat a magas jövedelmű családoknak. Aki hárommillió forintot keres, tízszer akkora összeget takarít meg, mint aki háromszázezret.
„Nem ugyanannyit ér a gyerek egy szegény családban, mint egy gazdag családban” – fogalmazott a jelenlegi támogatási rendszer következményéről.
Úgy véli, az adórendszernek csökkentenie kellene a társadalmi különbségeket, nem tovább növelnie azokat.
Az euróhoz négyezer milliárdos kiigazítás kellene
A gyógyszerek és a tűzifa áfájának csökkentését Bokros kevésnek tartja egy átfogó reformhoz. Minden bevételcsökkentő intézkedés mellé meg kell nevezni, honnan pótolja a kormány a kieső pénzt.
Az euró bevezetéséhez a költségvetési hiányt a GDP három százaléka alá kell vinni. Ha a jelenlegi hiány nyolc százalék körül van, az ötszázalékos különbség mintegy négyezer milliárd forintos kiigazítást jelent.
„A kormányzás nem népszerűségi verseny, nem szépségverseny Balatonfüreden, hanem nehéz döntések meghozatala” – jelentette ki.
Az állam ne válasszon nyertes ágazatokat
Bokros vitatta, hogy a kormánynak kellene kijelölnie a gazdasági kitörési pontokat. Az akkumulátor- és autógyárak állami támogatása szerinte túlzottan egyoldalúvá és sebezhetővé tette a magyar gazdaságot.
Ezek a beruházások jelentős része csak azért érkezett ide, mert nagy összegű költségvetési támogatást kapott. Ha az európai autóipar visszaesik, a magyar gyárak és munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.
A tudományt, a kutatást, az oktatást és az egészségügyet kell közpénzből fejleszteni. A termelő beruházásokról a vállalkozók döntsenek saját felelősségükre.
Háromféle vagyonnal kellene elszámolni
Az elmúlt tizenhat évben felhalmozott vagyonokat Bokros három csoportra osztaná. A külföldre menekített, feltételezhetően bűncselekményből származó pénzeket nemzetközi nyomozással kellene visszaszerezni.
A második csoportba a veszteséges belföldi vagyonelemek tartoznak, például az állami támogatásokból létrehozott, gazdaságosan nem működtethető szállodák. Ezek értéke a támogatások megszüntetése után akár nullára csökkenhet.
A harmadik körbe azok a vállalkozások kerülhetnek, amelyek tisztességes közbeszerzési versenyben már nem jutnak folyamatos állami megrendeléshez. Ha működésképtelenné válnak és az államhoz kerülnek, Bokros szerint átlátható piaci privatizációval kellene új tulajdonost találni számukra.
Bokros Lajost nem kereste meg a kormány
Arra a kérdésre, számít-e az új kormány a tapasztalataira, Bokros azt válaszolta: „Ők félnek még a nevemtől is.”
Elmondása szerint semmilyen megkeresést nem kapott, és teljes elzárkózást tapasztal. Jelenleg elsősorban külföldön dolgozik, valamint pénzről, monetáris politikáról és a bankrendszerről ír új könyvet.
A készülő kötetet olyan tankönyvnek szánja, amelyet a pénzügyi szakembereken kívül a szélesebb olvasóközönség is megérthet.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
