„Baj van. Persze, hogy baj van” – Kis-Benedek József szerint a háború már Oroszország belső biztonságát is megrendíti
M. Kende Péter vendége a Pirkadat július 3-i adásában Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő volt. A telefonos beszélgetésben az orosz–ukrán háború jelenlegi állásáról, Oroszország belső nehézségeiről, az ukrán mélységi támadásokról, a civil célpontok kérdéséről, valamint arról volt szó, mennyire reális belső politikai mozgásra számítani Putyin rendszerével szemben. A szakértő szerint a háború mindkét országot súlyosan megviselte, de Oroszországban ma már a lakosság is érzékeli: a front nem marad távol Moszkvától és Szentpétervártól sem.
Putyin látja, hogy baj van
M. Kende Péter azzal indította a beszélgetést, hogy Vlagyimir Putyin legutóbbi megszólalásaiban mintha már maga is érzékeltetné: nem működik minden rendben Oroszországban. Kis-Benedek József erre egyértelműen válaszolt: „Baj van. Persze, hogy baj van.”
A szakértő szerint Putyin pontosan tudja, hogy komoly problémák vannak, de ezeket csak óvatosan, képletesen fogalmazza meg. Ha ugyanis nyíltan elismerné a helyzet súlyosságát, akkor azonnal felmerülne a kérdés: mit tesz a baj elhárítására.
Kis-Benedek szerint a háború sokkal jobban érinti az Oroszországi Föderációt, mint azt korábban akár Moszkvában, akár kívülről gondolták. A front mögötti orosz területeket érő támadások, a gazdasági nehézségek és a nemzetközi kapcsolatok romlása együtt jelzik, hogy a konfliktus már nem tartható kizárólag Ukrajna területén.
Moszkva és Szentpétervár sem érinthetetlen
A szakértő szerint az orosz belbiztonsági helyzetet különösen azok a támadások rendítették meg, amelyek Moszkvát vagy Szentpétervárt is érintik. A nagyvárosok lakói látják a drónokat, a füstfelhőket, az olajfinomítók és más létesítmények elleni csapások következményeit.
Ez olyan tapasztalat, amelyet nehéz puszta propagandával elfedni. Hiába mondja a Kreml szóvivője, hogy minden rendben van, az emberek felteszik a kérdést: ha minden rendben, miért füstöl az olajfinomító, miért kell sorban állni benzinért, miért akadozik az ellátás a Krím félszigeten.
Kis-Benedek szerint az ukrán támadások nem véletlenszerűek. Elsősorban az orosz támadóképességet gyengítik: üzemanyag-ellátást, lőszerellátást, vasúti logisztikát, kritikus katonai és infrastrukturális pontokat céloznak.
Ukrajna is bajban van
A beszélgetésben Kis-Benedek József azt is hangsúlyozta: nemcsak Oroszországban vannak komoly nehézségek. Ukrajnát is rendkívül megviselte a 2022 óta tartó háború. A szakértő szerint nem érdemes úgy tenni, mintha ott minden rendben lenne.
A háború mindkét ország társadalmát, gazdaságát és katonai rendszerét kimeríti. Az orosz támadások továbbra is súlyosak: a beszélgetésben elhangzott, hogy az éjszakai kijevi csapások során lakóépületeket is találat ért, köztük magas házakat is.
A különbség azonban Kis-Benedek szerint az, hogy Ukrajna elsősorban katonai és logisztikai célpontokat támad, míg Oroszország sokkal kevésbé válogat a célpontok között.
Miért nem támad Ukrajna civil célpontokat?
M. Kende Péter felvetette: eljuthat-e Ukrajna oda, hogy az orosz civil támadásokra hasonló módon válaszoljon, és Moszkvában vagy Szentpéterváron polgári épületeket is célba vegyen.
Kis-Benedek szerint ez egyelőre nem várható. Egyrészt Ukrajnának nincs korlátlan mennyiségű eszköze, másrészt katonailag sem ez lenne a logikus irány. Az ukrán cél az orosz támadóképesség csökkentése, ehhez pedig sokkal fontosabbak a logisztikai útvonalak, olajipari létesítmények, vasúti csomópontok, lőszerraktárak és katonai objektumok.
A szakértő azt is hozzátette: ha Ukrajna tudatosan civil célpontokat kezdene támadni, az nemzetközi kritikát váltana ki. A nyugati támogatók sem néznék jó szemmel, ha Kijev ugyanazt a módszert alkalmazná, amelyet Moszkva részéről elítélnek.
A mélységi dróncsapások új helyzetet teremtenek
Kis-Benedek szerint az ukrán drónképességek fejlődése komoly katonai változást hozott. Ma már vannak olyan ukrán eszközök, amelyek akár 3000 kilométeres távolságra is képesek kisebb robbanóanyagot célba juttatni.
Ez nem feltétlenül jelent nagy pusztítóerőt, de stratégiai zavart okozhat. Ha a támadások miatt hosszabb útvonalakon kell szállítani az üzemanyagot, lőszert vagy hadianyagot, akkor a logisztika sérülékenyebbé válik. A hosszabb szállítási útvonal több támadható pontot jelent.
A szakértő szerint katonai szempontból ez az egyik legfontosabb ukrán cél: kellemetlen, nehezen kezelhető helyzetbe hozni az orosz logisztikát.
Nem várható belső fordulat Putyin ellen
M. Kende Péter azt is megkérdezte, elindulhat-e Oroszországban belső mozgás Putyin ellen, ha a háború következményei egyre látványosabbak. Kis-Benedek József szerint ez jelenleg nem reális.
Úgy fogalmazott: Putyin nem tapasztalatlan politikus, pontosan tudja, kiket kell eltávolítani, és hogyan kell működtetni a belső elhárító rendszert. A kormányzattal szembeni hangokat keményen elnyomják, a veszélyes szereplőket pedig fizikailag is eltávolítják a rendszerből.
A szakértő szerint a közelgő választáson Putyin várhatóan elsöprő győzelmet fog aratni, majd ezt a rendszer úgy fogja kommunikálni, hogy az orosz lakosság támogatja a háborút, vagy ahogy a hivatalos nyelv mondja, a „különleges katonai műveletet”.
Oroszország nem a Szovjetunió, de még mindig erőfölényben van
Kis-Benedek többször hangsúlyozta: nem szabad összekeverni az Oroszországi Föderációt a Szovjetunióval. Oroszország képességei kisebbek, mint a hajdani szovjet birodaloméi voltak, de Ukrajnához képest még mindig jelentős erőfölényben van.
A szakértő szerint az orosz fölény nagyjából háromszoros. Ez nem jelenti azt, hogy gyors áttörésre képesek, de azt igen, hogy lassan, nagy veszteségek árán is előre tudnak haladni.
A háború elhúzódása ugyanakkor Oroszországnak is egyre nagyobb teher. A gazdasági nehézségek, az ellátási zavarok és a nemzetközi elszigetelődés a hivatalos győzelmi kommunikáció mögött is érzékelhetők.
Mozgósítani Putyin sem akar
A beszélgetés végén szóba került Oroszország „hátsó fertálya” is: a déli területek, Kína közelsége, a stratégiai hátország biztonsága. Kis-Benedek szerint Moszkva ezekre a területekre továbbra is figyel, és onnan nem csoportosított át jelentős erőket Ukrajnába.
Éppen ezért okoz problémát, hogy az ukrajnai háborúhoz nagyobb erőre lenne szükség. Ehhez újabb mozgósítás kellene, de Putyin ezt nem szívesen vállalná, mert nagyon negatív belpolitikai reakciót válthatna ki.
A Kreml hivatalos álláspontja továbbra is az, hogy nincs háború, csak különleges katonai művelet. Egy nagyobb mozgósítás ezt a narratívát is megrendítené.
Külföldiek és nem orosz nemzetiségűek a fronton
M. Kende Péter felvetette: az orosz fölény azt is jelenti, hogy Putyinnak egyelőre nem kell nagy tömegben az orosz nemzetiségű katonákhoz nyúlnia. Kis-Benedek szerint ez így van.
Oroszország soknemzetiségű állam, és a fronton jelentős számban vannak olyan katonák, akik nem az orosz társadalom központi rétegeiből érkeznek. Emellett Észak-Koreából és Afrikából is mennek emberek harcolni.
A szakértő szerint az orosz vezetés kínosan ügyel arra, hogy az orosz lakosság minél kevésbé érzékelje saját közvetlen veszteségeit. A háború árát lehetőség szerint másokkal fizettetik meg, miközben a belső kommunikáció továbbra is győzelmi pályáról beszél.
A háború ára már Oroszországban is látszik
A beszélgetés összegzéseként Kis-Benedek József azt emelte ki: Oroszországban már láthatóvá váltak a háború következményei. A dróntámadások, az üzemanyag-ellátási gondok, a logisztikai nehézségek, a gazdasági feszültségek és a közbiztonsági érzet romlása mind azt mutatják, hogy a háború nem marad a frontvonalon.
Putyin rendszere azonban egyelőre elég erős ahhoz, hogy elnyomja a belső ellenállást, és a hivatalos narratívát fenntartsa. A kérdés így nem az, hogy van-e baj, hanem az, meddig tudja a Kreml úgy kezelni a bajt, hogy az ne váljon politikai veszéllyé saját maga számára.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
