„Miért jönnének többen egy rosszabb Szigetre?” – Gerendai Károly újra nekifut a saját legendájának
Gerendai Károly, a Sziget alapítója, üzletember és turisztikai szakértő volt a Heti Jégbüfé vendége. Rangos Katalinnal arról beszélgetett, miért vette vissza a Szigetet, hogyan lehet újra nemzetközileg vonzóvá tenni a fesztivált, mit jelenthet a politikai változás Magyarország megítélésében, és hogyan fér meg mindez a vendéglátásban épített új életével.
A Sziget megmentése érzelmi döntés volt
Gerendai Károly nyolc éve tudatosan lépett hátra a Sziget operatív irányításából. Úgy érezte, eljött az idő, amikor már a fiatalabb generációnak kell átvennie a stafétát: más zenéket hallgatnak, másként gondolkodnak, a közösségi média világában is otthonosabban mozognak.
A visszatérés mégis elkerülhetetlenné vált, amikor Kádár Tamás jelezte neki: a befektető tulajdonosok kivonulnának a magyar piacról, és a Sziget bezárása is napirendre került. „Mégiscsak a gyerekemről van szó, legalább az esélyét meg kell adni neki” – fogalmazott Gerendai.
A döntést üzletileg nem tartja magától értetődőnek, sokkal inkább érzelmi vállalásnak. Azt is világosan látja, hogy az alapítói múlt önmagában kevés: újra kell tanulnia a fesztiválpiacot, a fiatal közönség gondolkodását és azt is, hogyan lehet ma nemzetközi márkát építeni.
Újra meg kell mondani, mitől más a Sziget
Gerendai szerint a Sziget legnagyobb korábbi ereje az volt, hogy nem hasonlított a többi fesztiválra. A nemzetközi tulajdonosi időszakban viszont egy nagy fesztiválportfólió részeként kezdték kezelni, mintha ugyanaz a működési logika érvényes lenne minden rendezvényre.
„A Szigetnek mindig az volt a sikerének a titka nemzetközileg, hogy nem olyan volt, mint a többi fesztivál” – mondta.
Szerinte a magyar jegyeladások nem estek vissza drámaian, a nemzetközi közönség viszont jelentősen megfogyatkozott. Ezt kell újraépíteni. A kérdés már nem pusztán az, kik lépnek fel, hanem az, miért érdemes éppen Budapestre utazni azért az élményért, amit máshol is meg lehetne kapni.
A fesztivál szervezőcsapata megmaradt, Gerendai pedig nem napi operatív feladatokat akar átvenni, hanem szemléletet váltani. A multinacionális, táblázatokhoz igazodó működés helyett újra azt szeretné előtérbe állítani, hogy a látogatók mitől érzik jól magukat.
Nem gyengébb, hanem jobb fesztivált akar
A Sziget 2026-os finanszírozása Gerendai szerint nagyjából rendben van: a nagyobb alvállalkozók kisbefektetőként álltak mellé, így körülbelül 2 milliárd forintot sikerült összeszednie. Közben az idei terv még másfél milliárd forintos veszteséggel számol.
A megoldást nem a spórolásban látja. „Miért jönnének többen egy rosszabb Szigetre?” – tette fel a kérdést. A cél éppen az, hogy ahol lehet takarékoskodni, azt fejlesztésekre fordítsák, és olyan fesztivált hozzanak létre, amely újra képes meggyőzni a látogatókat.
Gerendai arról is beszélt, hogy a Szigetnek ismét több generációt kell megszólítania. A nulladik és mínusz egyedik nap programjaival például azokat is visszahívnák, akik az első Szigetek közönségéhez tartoztak, még ha ma már nem is költöznének ki egy hétre sátorral.
Politikai változás és országimázs
A beszélgetés egyik kiindulópontja az volt, hogy a magyarországi politikai változás segíthet-e a Szigetnek. Gerendai óvatosan fogalmazott: számokkal még nem tudja alátámasztani a hatást, de hosszabb távon bizakodó.
Úgy látja, a Sziget célközönsége, a nyugat-európai fiatal felnőtt generáció érzékeny azokra az értékekre, amelyek Magyarország nemzetközi megítélését is befolyásolják. Ha az ország vonzóbbá válik számukra, a Sziget is könnyebben lehet újra természetes úti cél.
A közvetlen pénzügyi hatásban viszont nem bízik: a Sziget évek óta nem kap közpénztámogatást, és ezen szerinte nem is várható érdemi változás.
Kádár, éttermek és a minőség mániája
A Sziget visszavétele mellett Gerendainak jóval kevesebb ideje maradt éttermeire. A stabilan működő helyek száma körülbelül tizenöt, összesen pedig tizennyolc egységről beszélt. Nem klasszikus éttermes vállalkozóként tekint magára: azért foglalkozik vendéglátással, mert bizonyos hiányokat látott a magyar piacon.
A Kádár újranyitását jó történetnek tartja. Szerinte sikerült autentikusan visszahozni azt a menüt, hangulatot és szellemiséget, amelytől a hely legendássá vált. A következő próba a nyári időszak lesz, mert a Kádárnak nincs terasza, miközben ilyenkor sok vendég kifejezetten kültéri helyeket keres.
A fine dining, a klasszikus magyar konyha és a varietészerű szórakozóhely között Gerendai ugyanazt keresi: az adott műfajban legyen valami különleges. Nem az érdekli, hogy sok középszerű üzletet működtessen, hanem hogy minden helynek legyen saját karaktere.
Függetlenség, vélemény és kockázat
A beszélgetés végén Gerendai a közéleti megszólalásokról is beszélt. Soha nem lépett be pártba, nem tartozott politikai erőkhöz, de mindig vállalta, mi szimpatikus számára és mi nem.
Azt is elismerte, hogy vállalkozóként ennek lehet ára. Egy rosszul értelmezett mondat akár üzleti következményekkel járhat. Mégis úgy látja, az elmúlt évek tapasztalata után fontos kérdés marad, ki meri vállalni a véleményét.
„Azt remélem, hogy most azért is erre a rendszerre szavaztunk, mert hogy itt majdnem ezen múlik az ember megítélése, hogy meri-e vállalni a véleményét” – mondta Gerendai.
Forrás:
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
