„Nagyobb energiaválság jöhet, mint a ’73-as és a ’79-es együtt” – Dr. Hortay Olivér az olajszorítás következményeiről
A Pirkadat április 30-i adásában Breuer Péter Dr. Hortay Olivérrel, a Századvég egyik igazgatójával beszélgetett a Hormuzi-szoros lezárásának következményeiről, az európai energiabiztonságról és arról, miért nem lehet legyinteni a mostani helyzetre. A beszélgetésből az rajzolódott ki, hogy a közel-keleti konfliktus már most érezhető a légiközlekedésben, az áruszállításban és az energiaárakban, a hosszabb távú hatásokat pedig egyelőre senki sem tudja teljes bizonyossággal felmérni.
A lezárt szoros már most felborítja a piacot
Breuer Péter a hatnapos háború előtti izraeli helyzettel vont párhuzamot, majd rátért a jelenre: a Hormuzi-szoros lezárása, a közel-keleti energetikai infrastruktúrát ért károk és a leállított járatok együtt már nem elszigetelt zavarok, hanem egy szélesebb válság jelei. Dr. Hortay Olivér szerint azoknak van igazuk, akik komolyan veszik a helyzetet.
Felidézte, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerint „egy nagyobb energiaválság van kibontakozóban, mint amekkora a 73-as és a 79-es együttesen volt”. A szakértő szerint a fő nehézség éppen az, hogy nincs olyan történelmi tapasztalat, amelyhez a mostani válságot pontosan hozzá lehetne mérni. A Hormuzi-szoros több mint ötven napja zárva van, miközben egyes öböl menti létesítmények helyreállítása akár három-öt évig is eltarthat.
A kerozinhiány nem elméleti kérdés
A beszélgetés egyik legfontosabb pontja az volt, hogy az Európai Uniót jelenleg leginkább a repülőgép-üzemanyagok piacán éri el a válság. Dr. Hortay emlékeztetett rá: a közösség korábban a kerozin mintegy ötödét a Közel-Keletről szerezte be. A háború kirobbanása után volt olyan pillanat, amikor a kerozin ára csaknem a háromszorosára emelkedett, jelenleg pedig körülbelül kétszeres árszinten mozog a korábbi időszakhoz képest.
Ez nemcsak a légitársaságokat sújtja, hanem az utasokat is. A járatritkítások és a drágulás együtt azt jelentik, hogy a következő hónapokban az utazás érezhetően költségesebb lesz. Hortay szerint egy délolasz reptéren már tényleges kerozinhiány is jelentkezett, ami arra figyelmeztet, hogy a probléma nem pusztán spekuláció vagy piaci idegesség.
Minden drágulhat, nem csak a repülés
Az energia nem önmagában drága, hanem azért különösen veszélyes, mert szinte minden más árát is megemeli. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a dízel, a cseppfolyósított földgáz és részben a villamos energia árának mozgása végigfut az egész gazdaságon. Az áruszállítás költségei megjelennek a termékek végső árában, ezért a mostani energiapiaci feszültség inflációs nyomást is okoz.
A Pirkadatban elhangzott értékelés szerint az egyik legnagyobb gond az, hogy a kereskedelmi és háborús konfliktusok egyszerre terhelik a világgazdaságot. Hortay úgy fogalmazott: az jelentene valódi segítséget, ha ezeket az eszkalációs folyamatokat sikerülne visszafordítani.
Paks 2 továbbra is kulcskérdés
A beszélgetés végén szóba került a magyar energiapolitika egyik legfontosabb ügye, Paks 2 is. Dr. Hortay szerint a beruházás nemcsak az ellátásbiztonság, hanem a magyar gazdasági szuverenitás szempontjából is meghatározó. Arra a kérdésre, hogy a kormányváltás után felgyorsulhat-e az építkezés, egyelőre csak óvatos választ adott: konkrét lépések még nem történtek, de az új kabinet ígéretei alapján a szerződést és a projekt jövőjét felülvizsgálhatják.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
