„Azt gondolom, hogy tudat alatt igenis befolyásolta” – Lackó Gábor a családi traumáról, az írásról és az Ember Mária-díjról
A Hogy vagy? című műsorban Szegvári Katalin vendége ezúttal Lackó Gábor író volt, aki idén Zoltán Gáborral együtt kapja meg a Wallenberg Egyesület Ember Mária-díját. A beszélgetés középpontjában az elismerés háttere, a zsidó sors és a magyar történelem irodalmi feldolgozása, valamint Lackó Gábor személyes indíttatása állt. Szóba került az Írj újra Shakespeare! című monodráma, a családi múlt, az édesapjáról írt regénye, és az is, hogyan dolgozik benne ma is a transzgenerációs emlékezet.
Egy díj, amely nemcsak irodalmi teljesítményt ismer el
Szegvári Katalin az adás elején részletesen ismertette, milyen szempontok alapján ítélik oda az Ember Mária-díjat: azok kapják, akik munkájukkal a zsidó és nem zsidó magyar emberek együttélésének történetét, a vészkorszak előzményeit és következményeit, valamint a kisebbségek sorsát dolgozzák fel, és hozzájárulnak a rasszizmus elleni fellépéshez. Lackó Gábor számára a hír egyszerre volt meglepetés és mélyen személyes elismerés. A jelölést Sándor Anna, a Spinoza Színház igazgatója kezdeményezte, ami különösen fontos, hiszen a díjazott egyik meghatározó színházi munkája is ehhez a közeghez kötődik.
Shakespeare, Shylock és az idegengyűlölet
A beszélgetés egyik súlypontja az Írj újra Shakespeare! című monodráma volt, amelyben Lackó Gábor a Velencei kalmár újragondolásával fogalmaz meg kérdéseket az antiszemitizmusról és az idegengyűlöletről. A darabban a főhős tulajdonképpen Shakespeare-rel vitatkozik, és azon keresztül vizsgálja, miként lett Shylock alakjából évszázadokra ható szimbólum. Lackó szerint a Velencei kalmár máig azért élő darab, mert Shylock tragikus figurája túlmutat a zsidó karakteren: az idegen kisemmizésének történetét sűríti magába. Azt mondta, a darab arról is szól, hogy „egy idegenhez hogyan viszonyulnak a helyiek”, és hogy ez a kérdés nem vesztett semmit az aktualitásából.
Cserna Antal nem eljátssza, hanem átéli
A monodrámát Cserna Antal adja elő, akiről Szegvári Katalin azt mondta: nem egyszerűen eljátssza, hanem átéli a szerepet. Lackó Gábor szerint az előadás vidéken is erősen hatott. Külön felidézte a csepregi fellépést, ahol diákok is ott voltak a nézőtéren, és ahol az est után a helyiek arról beszéltek, mennyire hiányoznak ma is abból a közegből azok a zsidó polgárok, akiket elhurcoltak. A szerző számára különösen megrendítő pillanat volt, amikor az előadás után elvitték a helyi zsidó temetőbe, ahol fekete márvány emlékmű őrzi az áldozatok nevét.
Ki volt Ember Mária?
Lackó Gábor külön kérésre hosszabban beszélt Ember Máriáról, akinek nevét a díj viseli. Felidézte, hogy a 1931-ben született író és újságíró gyerekként élte át a deportálást: családjával Auschwitz helyett Strasshofba került, ahol munkatáborban kellett túlélniük. A háború után újságíró lett, dolgozott a Magyar Nemzetnél, majd 1956 után és később a Charta 77 aláírása miatt is háttérbe szorították. Műfordítóként és szerkesztőként dolgozott tovább, közben pedig megírta a magyar holokauszt-irodalom egyik alapművét, a Hajtűkanyart, később pedig a Wallenberg Budapesten című könyvet is. Lackó érzékeltette, hogy Ember Mária nemcsak túlélő, hanem a magyar emlékezet egyik legfontosabb tanúja is volt.
A családi múlt nem múlik el
A műsor személyesebb részében előkerült Lackó Gábor családtörténete is. Édesapja bujkálva élte túl a vészkorszakot, miközben családja nagy részét deportálták és meggyilkolták. Édesanyja családja is gettóba került. Lackó arról beszélt, hogy gyerekkorában ezek a történetek nem napi szinten voltak jelen, mégis biztos benne, hogy „tudat alatt igenis befolyásolta” az életét mindaz, amit a szülei és a család átélt. Ebből a belső munkából született meg az édesapjáról írt regénye is, amelynek részleteit még Svájcban élve küldte el Szegvári Katalinnak.
Mérnökből író, tervekből új darabok
A beszélgetés végén az is kiderült, hogy Lackó Gábor ma is aktívan ír. Készül egy új színdarabja, amely Marcel Pagnol Topáz című művéből indul ki, de mai magyar közegbe helyezi át a történetet. Emellett egy másik tervén is dolgozik, amely egy svájci író regényének egyik epizódjából nőhet ki: egy homoszexuális orvos történetéből, aki a harmincas évek végén próbál megmenteni egy nőt Németországból. Emellett két novelláskötete is készen áll. Bár azt mondja, az írásból megélni nem lehet, az világos, hogy számára ez már nem mellékes elfoglaltság, hanem a személyes és történelmi emlékezet egyik legfontosabb formája.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
