„A következő hónapokban 45 százalékkal kevesebb munka jöhet” – mi vár az építőiparra?
Breuer Péter vendége Koji László, az ÉVOSZ elnöke volt a Pirkadat április 21-i adásában. A beszélgetésből az rajzolódott ki, hogy a magyar építőipar egyszerre küzd megrendeléshiánnyal, alapanyagár-emelkedéssel és munkaerőgondokkal. Miközben a lakásépítéseknél még látszik némi élénkülés, az ágazat egészét nézve nehéz év jöhet: az új szerződések volumene drámaian visszaesett, az energiapiaci zavarok pedig már az építőanyag-gyártást is közvetlenül érintik.
Alacsony bázison stagnál az ágazat
Koji László szerint az év első két hónapjának adatai alapján az építőipar nagyjából a tavalyi szinten teljesít, de ez nem megnyugtató. Az ok egyszerű: már a tavalyi szint is gyenge volt. A valóban árulkodó adat az újonnan kötött szerződések volumene, ez pedig 45 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.
Az ÉVOSZ elnöke ebből azt a következtetést vonta le, hogy az ágazat kifejezetten nehéz év elé néz. A vállalkozások egy része még tartja magát, de az előttük álló hónapok inkább a kivárásról és az alkalmazkodásról szólnak majd.
Az energiaárak már az építőanyagokban is megjelennek
A beszélgetés egyik legfontosabb pontja az volt, hogy az öböl menti válság és az energiaárak emelkedése már nemcsak elméleti fenyegetés, hanem az építőanyag-gyártás mindennapjait is befolyásolja. Koji László külön kiemelte a szigetelőanyagokat, a festékeket, a fóliákat és minden olyan terméket, amelynek előállítása földgázhoz vagy kőolajhoz kötődik.
Az ágazatban már most látható az áremelkedés: a szigetelőanyag- és festékgyártóknál több helyen 5–10 százalékos drágulás jelent meg április elején. A bitumen és más útépítési alapanyagok esetében pedig már nemcsak drágulásról, hanem ellátási nehézségekről is szó van. A hazai források nem elegendők, ezért egyes termékeket Szlovákiából és Lengyelországból kell beszerezni, körülbelül 10 százalékkal magasabb áron.
A segédmunkások közül tízezrek tűnhetnek el az ágazatból
Az ÉVOSZ elnöke szerint a szakmunkásokat és a mérnököket a cégek mindenáron próbálják megtartani, mert abban bíznak, hogy később újra több munka lesz. A segédmunkások és betanított munkások esetében viszont már most látszik a visszaesés: nagyjából 35–40 ezerrel kevesebb ilyen munkavállalót tud foglalkoztatni az ágazat, mint tavaly ilyenkor.
Koji László arra is utalt, hogy ezek az emberek könnyen más ágazatokba sodródhatnak, és onnan már nem biztos, hogy visszatérnek. Ez hosszabb távon tovább növelheti a munkaerőhiányt akkor is, ha a piac később újra élénkülni kezd.
A lakásépítésben még van remény
A borús kép mellett a lakáspiacon azért látszik némi mozgás. Koji László szerint jelenleg körülbelül 25 ezer új építésű lakás iránt van érdeklődés, miközben tavaly 12 400 új lakást adtak át. Az ÉVOSZ számításai szerint ez akár 800 milliárd forintnyi többletmegrendelést is jelenthetne az építőiparnak.
A kérdés csak az, hogy a támogatási rendszer fennmarad-e. Az elnök azt mondta, abban bíznak, hogy az új kormány is életben tartja azokat az otthonteremtési programokat, amelyek keresletet tudnak hozni az ágazatba.
A külföldi beruházók többnyire a saját embereikkel jönnek
A beszélgetés kitért a nagy külföldi beruházásokra is. Koji László szerint az Európai Unión kívülről érkező befektetők, különösen az ázsiai cégek, sok esetben a saját kivitelezőikkel, saját mérnökeikkel és saját munkásaikkal dolgoznak Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a magyar építőipar nem mindig részesül érdemben ezekből a projektekből.
Az ÉVOSZ szerint ezen változtatni kellene. Az elnök arról beszélt, hogy szigorúbb helyszíni ellenőrzésre, valamint az uniós és magyar beszállítói arány előírására lenne szükség. Szerinte ez nem volna példátlan, más országokban, például Lengyelországban is alkalmaznak hasonló gyakorlatot.
Vendégmunkásokra szükség lesz, de nem akárhogyan
Koji László arról is beszélt, hogy a magyar építőipar a jövőben is rá lesz utalva a harmadik országból érkező munkaerőre. Szerinte azonban ezt nem közvetítő cégeken keresztül, hanem szabályozott, közvetlen vállalati rendszerben kellene megszervezni. A cél az, hogy a magyar cégek maguk hozzák be azokat a munkásokat, akik valóban dolgozni akarnak, és akiket ellenőrizhető, jogszerű keretek között lehet foglalkoztatni.
A külföldi munkavállalók szerinte nem attól olcsóbbak, hogy kevesebb szabály vonatkozik rájuk, hanem attól, hogy jobban szervezhető a munkájuk, és rugalmasabban vállalnak hosszabb munkanapokat is. Ehhez viszont ragaszkodni kell a magyar és uniós jogszabályok betartásához.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
