„Nem kifelé megyünk ebből az egész Kalamajkából, hanem befelé” – egyre sötétebb a Közel-Kelet képe
A Pirkadatban Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő volt, a beszélgetés középpontjában pedig a Hormuzi-szoros, az iráni–amerikai konfliktus, valamint a közel-keleti háború gazdasági és katonai következményei álltak. A volt katonai attasé szerint a térség nem a megnyugvás, hanem a további eszkaláció felé halad, és ennek hatásai már messze túlérnek a régión: Európa, benne Magyarország is érzi az árnyomást és az ellátási kockázatokat.
A szoros körül nem csitul a feszültség
Kis-Benedek József szerint az amerikaiak világossá tették, hogy ellenőrzésük alá akarják vonni a Hormuzi-szoros térségét, és ehhez szükség esetén az iráni erők kiszorítását is vállalják. Ez azonban nem a rendezés, hanem újabb összecsapások irányába mutat. Ahogy fogalmazott: „nem kifelé megyünk ebből az egész Kalamajkából, hanem befelé”.
A szakértő szerint a térségben zajló hadműveletek nem rövid távú, gyorsan lezárható akciók, hanem olyan konfliktus részei, amelyek újabb frontokat és újabb gazdasági következményeket nyithatnak meg.
Az olajfegyver hatása már Európában is érezhető
A beszélgetés egyik legfontosabb állítása az volt, hogy a válság már nem csak katonai vagy diplomáciai kérdés, hanem a mindennapi életet is közvetlenül érinti. Kis-Benedek József szerint az üzemanyagárak elszállása és az ellátási nehézségek nem csupán a Közel-Kelet problémái, hanem Magyarországon is tapinthatóvá váltak.
Arra figyelmeztetett, hogy a kisebb benzinkutak egy része már nem tudja tartani a tempót, és ha a konfliktus elhúzódik, a nagyobb szereplők is egyre nehezebb helyzetbe kerülhetnek. Az állami árszabályozás önmagában nem oldja meg a problémát: legfeljebb időt nyer, de a piaci következményeket valakinek később így is meg kell fizetnie.
Irán föld alatti kapacitásai továbbra is rejtve maradnak
Breuer Péter az iráni nukleáris programról is kérdezte vendégét, különösen arról, mi maradt a föld alatti létesítményekből az elmúlt hetek támadásai után. Kis-Benedek József szerint erre ma senki sem tud biztos választ adni. A föld alatti objektumok állapotát nehéz felmérni, a sugárzó anyagok jelenléte pedig még veszélyesebbé teszi az ellenőrzést és a helyreállítást.
A szakértő úgy látja: a nyilvános nyugati nyilatkozatok és a valós helyzet között jelentős a távolság. Nem biztos, hogy a támadások elérték azt a stratégiai célt, amelyet a politikai kommunikáció utólag kész tényként próbált bemutatni.
Libanonban is nő a nyomás
A beszélgetés másik fontos témája Libanon volt. Kis-Benedek József szerint ott továbbra is fennáll a belső destabilizáció, sőt a polgárháborús kockázat sem zárható ki. A Hezbollah nem tűnt el, és ha Irán gyengébben is támogatja, tartalékai még mindig vannak. Ezért a libanoni helyzet korántsem tekinthető lezártnak.
A szakértő szerint a térség egyik legnagyobb problémája, hogy a konfliktusok egymásba csúsznak: ami Iránnál történik, az Libanonban, Jemenben vagy a Vörös-tengeren is további feszültségeket szülhet.
Európa kivár, de a számlát így is fizeti
Kis-Benedek József bírálta az Európai Unió óvatos, kiváró magatartását is. Szerinte az európai döntéshozók úgy viselkednek, mintha a konfliktus kizárólag az amerikaiak ügye lenne, miközben a következményeket az európai gazdaságok és fogyasztók ugyanúgy viselik. A szállítási útvonalak bizonytalansága, az energiaárak növekedése és az ellátási láncok zavarai közvetlenül hatnak az uniós országokra.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
