Pirkadat: Dr. Havas Szófia – Társadalmi gyógyulás

„Hazugsággal nem lehet építeni se egészségügyet, se országot” – Dr. Havas Szófia szerint romokon kell újrakezdeni

Breuer Péter vendége ezúttal Dr. Havas Szófia volt, aki orvosként és egészségpolitikusként is kemény diagnózist állított fel a magyar közéletről és az egészségügyről. A Pirkadat április 20-i adásában nem kerülgette a lényeget: szerinte a választási fordulat egyik fő oka az volt, hogy az emberek belefáradtak az elhallgatásba, a lojalitás alapján működtetett rendszerbe és abba, hogy az egészségügyben dolgozókat sokszor ellenségként kezelték. A beszélgetés egyszerre szólt kórházakról, orvosokról, politikai felelősségről és arról, hogy lehet-e egyáltalán társadalmi gyógyulásról beszélni egy ilyen korszak után.

A baj szerinte nem a kórtermekben kezdődik

Dr. Havas Szófia már a beszélgetés elején világossá tette, hogy szerinte az egészségügy válságát nem lehet pusztán intézményi hibákra vagy pénzügyi nehézségekre szűkíteni. Úgy fogalmazott: „fejtől büdös a hal”, vagyis a problémák a vezetői szinten kezdődnek. Szerinte az elmúlt években a hozzáértés helyett a lojalitás vált a legfontosabb kiválasztási szemponttá, és ez végigér a teljes rendszeren.

Nem kerülte meg azt sem, hogy az egészségügyi dolgozók megbecsülésének hiánya súlyos károkat okozott. Azt mondta, az orvosok és nővérek jelentős része nem azért távolodott el a pályától vagy az állami rendszertől, mert ne lenne benne hivatástudat, hanem mert megalázó körülmények között kellett dolgoznia.

A paraszolvencia elleni harc és a bizalomvesztés

Az interjú egyik legélesebb része az volt, amikor a hálapénz elleni fellépés módszereiről beszélt. Havas Szófia szerint önmagában a paraszolvencia felszámolása helyes cél, de az elfogadhatatlan, ha ezt olyan módon teszik, hogy közben az orvosokat kollektíven gyanú alá helyezik, megfigyelik, megszégyenítik, és a betegek előtt teszik őket bűnbakká.

A beszélgetésben azt is hangsúlyozta, hogy szerinte ez a légkör jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy sok fiatal orvos elhagyta a rendszert, vagy külföldre ment. Nem egyetlen döntésről beszélt, hanem egy hosszú folyamatról, amelyben a bizalom fokozatosan erodálódott.

A fiatal orvosok nem elfordultak, hanem menekültek

A műsor egyik fontos állítása az volt, hogy a fiatal orvosokkal kapcsolatban hamis kép alakult ki. Havas Szófia szerint nem arról van szó, hogy egy új nemzedék már ne akarna dolgozni vagy ne lenne elkötelezett, hanem arról, hogy sokan elviselhetetlen szakmai és emberi környezetből próbáltak kitörni.

Úgy látja, a külföldi tapasztalat nem veszteség, hanem lehetőség is lehetne, ha itthon valódi szakmai közeg várná vissza őket. A kérdés szerinte nem az, hogy hajlandók lennének-e hazajönni, hanem az, hogy lesz-e olyan rendszer, amelyik partnerként tekint rájuk.

Nemcsak az egészségügy omlott meg

A beszélgetés túlmutatott az ágazati problémákon. Havas Szófia a teljes politikai környezetet is bírálta, és arról beszélt, hogy a választási eredmény mögött nem csupán gazdasági elégedetlenség áll, hanem mélyebb erkölcsi és társadalmi kiábrándulás. Szerinte a hazugság, az elhallgatás és a politikai hűség jutalmazása nemcsak az egészségügyet tette tönkre, hanem a közbizalmat is.

Szóba került az MSZP állapota is. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ami a párttal történt, az történelmi bukás, és ebből is le kellene vonni a következtetéseket. Nem egyszerű vereségről, hanem politikai kiüresedésről beszélt.

Lehet-e innen újrakezdeni?

Breuer Péter több ponton is visszakérdezett arra, van-e még esély talpra állítani a rendszert. Havas Szófia válasza nem volt derűs, de nem is volt reménytelen. Szerinte nem egyik napról a másikra, nem varázsütésre, és nem pusztán pénzből lehet majd változást elérni. Először a működés logikáját kell megfordítani: a lojalitás helyett szakmaiságra, a félelem helyett bizalomra, a gyanúsítás helyett együttműködésre lenne szükség.

A beszélgetés legerősebb mondata talán mégis az maradt, amelyben az egész rendszer válságát egyetlen tételbe sűrítette: „Hazugsággal nem lehet építeni se egészségügyet, se országot.” Ez az interjú nem programbeszéd volt, hanem egy tapasztalt orvos és közéleti szereplő indulatos, személyes és sok ponton fájdalmas látlelete arról, hogyan jutott ide az ország.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Youtube-on.