„Ez a tűzszünet szerintem nem hogy nem mondható azt, hogy törékeny, hanem szinte nem is működik”
Breuer Péter vendége ezúttal Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő volt, akivel a közel-keleti helyzet újabb fordulatait vették végig. A beszélgetés középpontjában a libanoni–izraeli front, a Hormuzi-szoros körüli katonai mozgások, valamint az új magyar kormány várható Izrael-politikája állt. Az interjúból egy feszült, gyorsan változó térség képe rajzolódott ki, ahol a tűzszünet inkább politikai gesztusnak tűnik, mint valódi megoldásnak.
Tűzszünet helyett újabb rakéták
A beszélgetés elején az észak-izraeli és dél-libanoni helyzet került szóba. Dr. Kis-Benedek József szerint a bejelentett fegyvernyugvás mögött nincs valódi stabilitás. „Ez a tűzszünet szerintem nem hogy nem mondható azt, hogy törékeny, hanem szinte nem is működik” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy a Hezbollah ugyanúgy folytatja a csapásokat Izrael ellen, mint korábban.
A szakértő szerint az amerikaiak politikai eredményt akartak felmutatni, akár Irán, akár a Hezbollah ügyében, de ez önmagában nem elég. A konfliktus szerinte addig nem csillapodik, amíg Libanonon belül nem rendezik a Hezbollah helyzetét, és nem történik meg az a visszavonulás, amelyet korábban nemzetközi fórumok is sürgettek.
A háború kiterjedése továbbra is benne van a pakliban
A libanoni helyzet kapcsán felmerült egy újabb polgárháború veszélye is. Dr. Kis-Benedek nem zárta ki ennek lehetőségét, és arra utalt, hogy a libanoni vezetés nem tudja rákényszeríteni akaratát a Hezbollahra. Úgy látja, Irán sem érdekelt abban, hogy teljesen lecsillapodjon a helyzet, inkább megtartaná a Hezbollahot és a hútikat ütőképes proxyerőnek.
A húszik szerepéről is szó esett. A szakértő szerint nem kizárt, hogy újra aktivizálódnak, és ha a Báb el-Mandeb-szoros környékén is fokozódik a fenyegetés, az már nemcsak Izrael, hanem a globális tengeri kereskedelem számára is komoly csapást jelentene.
Izrael belpolitikája sem könnyíti meg a helyzetet
A műsor egyik legfontosabb része az izraeli belpolitikai viszonyokat érintette. Dr. Kis-Benedek szerint az országon belül továbbra sincs olyan egység, amelyre egy ilyen helyzetben szükség lenne. A vallásos pártokkal fenntartott kormányzati szövetség, a katonai szolgálat körüli feszültségek és a kormány stabilitása mind olyan tényezők, amelyek gyengítik az egységes fellépést.
A szakértő szerint a külső fenyegetés közepette is megmaradtak a belső politikai törésvonalak, és ez Izrael mozgásterét is szűkíti. Úgy fogalmazott: „itt nem sokat nézek ki ebből a tűzszünetből”, és ezt részben azzal indokolta, hogy a katonai helyzet mellett a politikai háttér sem rendezett.
Magyarország és Izrael között nem várható törés
A beszélgetés második felében a magyar választások utáni új helyzet került előtérbe. Breuer Péter felvetette, hogy sokan tartottak attól: a kormányváltás megváltoztathatja Magyarország Izraelhez fűződő viszonyát. Dr. Kis-Benedek ezzel kapcsolatban kifejezetten nyugodt hangot ütött meg. Szerinte „itt nagy probléma Izrael és Magyarország között nem lesz”.
Ezt azzal támasztotta alá, hogy az új miniszterelnök gyorsan felvette a kapcsolatot izraeli partnereivel, és a megemlékezéseken is látható volt a jelenléte. A szakértő szerint mindez azt jelzi, hogy a politikai váltás nem hoz fordulatot az alapvető külpolitikai irányokban, különösen ott nem, ahol komoly gazdasági, kutatás-fejlesztési és biztonságpolitikai érdekek is fűzik egymáshoz a két országot.
Előbb Brüsszel, aztán a térség
Dr. Kis-Benedek úgy látja, az új magyar kormány első nagy feladata nem Izrael, hanem az Európai Unió lesz. Szerinte a legfontosabb az, hogy Magyarország rendezze kapcsolatait Brüsszellel, mert a gazdasági mozgástér és az uniós források szempontjából ez kulcskérdés. Ebben az összefüggésben említette Lengyelországot, Ausztriát és az uniós intézményeket mint elsődleges terepet.
Izraellel kapcsolatban viszont nem szakítást, hanem folytonosságot vár.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
