„Az energiapiacok várakozó álláspontban vannak” – már nem csak az ár a kérdés, hanem az is, lesz-e mit tankolni
Breuer Péter vendége április 16-án Dr. Hortay Olivér, a Századvég energiaüzletág-vezetője volt, akivel a közel-keleti háború európai következményeiről beszélgettek. A beszélgetés középpontjában az állt, hogy a hormuzi szoros körüli feszültség mit jelent a mindennapokban: emelkedő árakat, fizikai hiányt, akadozó szállításokat vagy mindezt egyszerre. A műsorban szó esett a kerozinhiányról, az európai ellátási gondokról, az orosz energiahordozók jövőjéről és arról is, hogy Magyarország mennyire kiszolgáltatott ebben a helyzetben.
Már nem csak drága az energia, hanem hiány is kialakulhat
Hortay Olivér szerint az energiapiacok most kivárnak, de ez nem jelent megnyugvást. A háború előtti 70–75 dolláros Brent-olajár helyett már 95 dollár körül jár a piac, vagyis az árak továbbra is jóval magasabbak a korábbi szintnél. Ennél is súlyosabb kérdés azonban, hogy nem csupán drágább lett az energia, hanem Európát most érte el igazán a mennyiségi sokk is.
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt héten futottak be az utolsó olyan szállítmányok, amelyek még a háború kitörése előtt indultak el. Vagyis most derül ki igazán, mit jelent az, hogy a közel-keleti kitermelés és feldolgozás is megsérült. Franciaországban már a kutak negyedénél jelentkeztek fennakadások, és több helyről érkeznek hírek konkrét hiányról.
A kerozin a legérzékenyebb pont
A beszélgetés egyik legerősebb állítása az volt, hogy rövid távon a kerozinhiány lehet a legsúlyosabb probléma. Hortay szerint az Európai Unió kerozinellátásában kiemelkedően nagy a közel-keleti források aránya, ezért ezen a területen jelentkeznek a leggyorsabban az ellátási zavarok.
Már egy dél-olasz repülőtér kifogyott az üzemanyagból, és a legnagyobb német légitársaság is külön forgatókönyveket készít arra, hogy az év végéig is elhúzódhat a szűkös ellátás. A szakértő szerint nem arról van szó, hogy a világban elfogyott volna a kerozin, hanem arról, hogy a közel-keleti termelés visszaesett, több finomítói és feldolgozó létesítmény sérült meg, és emiatt egyszerűen nem kerül elég áru a piacra.
Irán, Amerika és a katonai logika
Arra a kérdésre, hogy Irán meg akarja-e oldani ezt a válságot, vagy inkább ki akarja használni, Hortay óvatosan válaszolt. Szerinte az elmúlt hetekben a katonai szempontok egyértelműen felülírták a gazdaságiakat, és csak most, a tárgyalások elindulásával kerülhetnek ismét előtérbe az anyagi megfontolások. A nyilatkozatok alapján azonban továbbra sem az látszik, hogy a gazdasági racionalitás dominálna.
Az amerikai szerep sem kínál gyors megoldást. Az Egyesült Államok bizonyos mértékig képes pótolni kieső forrásokat, de korántsem akkora volumenben, hogy az egész európai hiányt kiegyenlítse. A cseppfolyósított földgáz piacán például már így is szűkek a lehetőségek, ráadásul az amerikai szállítmányokra Ázsia is egyre agresszívebben licitál.
Európa saját döntéseinek következményeivel is szembenéz
A beszélgetés egyik fontos tanulsága az volt, hogy a mostani válság nem kizárólag a háború következménye. Hortay szerint Európa már a 2021–22-es energiaválság után olyan pályára állt, amely tartósan drágább beszerzések felé tolta a kontinenst. Az orosz energiahordozók kiszorítása után sokszor hosszabb útvonalon, magasabb áron kellett pótolni a kieső mennyiségeket, és ez máig versenyképességi hátrányt okoz.
A szakértő szerint ezért kerül újra és újra elő a kérdés: lehet-e fenntartani a jelenlegi szankciós politikát, ha közben Európa maga is ellátási nehézségekkel küzd. Az oroszok eközben új piacokat keresnek, és fokozatosan Ázsia felé terelik a kivitelüket.
Magyarország nincs azonnali veszélyben, de nem dőlhet hátra
A magyar helyzetet illetően Hortay azt mondta: az ország ellátása egyelőre nincs közvetlen veszélyben. A barátság kőolajvezeték újraindulását várják, miközben az Adria-irányból is növekedhet a beszállítás. A földgáztárolók töltöttsége jelenleg 33 százalék körül van, ami még nem ad okot pánikra, de komoly feladatot jelent a következő hónapokban.
A legnagyobb kockázat szerinte a dízelpiacon jelentkezhet, mert ez a közúti szállítás révén gyorsan továbbgyűrűzik az árakba, így nemcsak az autósok, hanem gyakorlatilag minden fogyasztó megérzi.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
