„Ne féljetek” után jöhet a valódi párbeszéd? – új helyzet elé néz az állam és az egyház
A Pirkadat április 15-i adásában M. Kende Péter vendége Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkár volt. A beszélgetés középpontjában az állt, mit jelenthet a kormányváltás az egyházak és az állam kapcsolatában, és hogy a készülő új püspökkari körlevél képes lehet-e valódi „társadalmi tükörré” válni. A téma ezúttal már nemcsak az volt, mi kerüljön bele ebbe a dokumentumba, hanem az is, hogy eljött-e végre az a pillanat, amikor az egyházak új alapokra helyezhetik a párbeszédet a hatalommal.
A választás után megváltozott a helyzet
Platthy Iván szerint április 12-e óta érezhetően megváltozott a közhangulat. Úgy fogalmazott: az emberekben „az egzisztenciális félelmüket megszüntette” a változás lehetősége, és emiatt most már könnyebben beszélnek azokról a kérdésekről is, amelyeket korábban inkább elhallgattak. A visszajelzésekből az látszik, hogy sokan várják: az egyházak végre ne csak szemlélői, hanem alakítói is legyenek egy konszolidáltabb korszaknak.
A beszélgetésben újra előkerült a készülő püspökkari körlevél, amelyet Platthy Iván és M. Kende Péter korábban is „tükörként” emlegetett. Most azonban ez a tükör már nemcsak társadalmi kérdéseket mutathatna meg, hanem az állam és az egyház viszonyát is.
Fel kell-e nyitni a régi megállapodásokat?
Az interjú egyik fő kérdése az volt, hogy az 1997. június 20-án aláírt vatikáni megállapodás mennyiben érvényesül ma, és szükség van-e a korrekciójára. Platthy Iván szerint sokan azt várják, hogy az új körlevél ezt a kérdést se kerülje meg. Szóba került az egyházi kórházak helyzete, a vagyonrendezés befejezetlensége, valamint az is, hogy a korábban „kegyként” adott ingatlanok és támogatások helyett világosabb, rendezettebb rendszerre lenne szükség.
A beszélgetés egyik legerősebb gondolata az volt, hogy a jelenlegi működés túl sok ponton épül függőségre, és ezt kellene mellérendelt viszonnyá alakítani. Platthy Iván szerint sokakban megfogalmazódott az az elvárás, hogy az egyház ne kiszolgáltatott félként, hanem saját szempontjait nyíltan képviselő partnerként üljön le tárgyalni.
A „politikai kereszténység” csapdája
M. Kende Péter felvetésére Platthy Iván kitért arra is, hogy az új helyzetben az államnak is újra kellene gondolnia, mit jelent számára a kereszténységre való hivatkozás. Ezen a ponton idézte fel Reisinger János reakcióját, aki arra figyelmeztetett: nem szabad összekeverni a kereszténységet a pusztán politikai használatával. A beszélgetésben elhangzott, hogy a „politikai kereszténység” mögött könnyen eltűnhet maga a keresztény tartalom.
Ez azért fontos, mert az új párbeszéd csak akkor lehet hiteles, ha nem kegyekre és lojalitásra épül, hanem feladatokra, felelősségre és közös szolgálatra. Platthy Iván szerint sokan éppen ezt várják most az egyházuktól is.
Folyamatos konzultációra lenne szükség
Az interjúban felmerült az is, milyen intézményi keretek között lehetne új alapokra helyezni az állam és az egyház kapcsolatát. Platthy Iván szerint nem egy formális, „összvér” államtitkárságra lenne szükség, hanem olyan rendszeres, tematikus egyeztetésre, amelyben az egyházak minden olyan ügyben részt vehetnek, ahol valóban jelen vannak: oktatásban, egészségügyben, szociális területen, közösségépítésben.
A beszélgetés egyik kulcsmondata így hangzott: „A folyamatos párbeszéd.” Nem alkalmi gesztusokról, hanem működő, rendszeres kapcsolatról beszéltek, amelyben az egyházak nem díszletként, hanem szakmai és társadalmi szereplőként vannak jelen.
A katolikus egyház előtt most különösen szűk az idő
Platthy Iván arra is emlékeztetett, hogy a katolikus egyházat külön is sürgeti az idő, hiszen novemberben a püspöki kar XIV. Leó pápával találkozik. Addigra szerinte jó lenne, ha a készülő körlevél nemcsak elkészülne, hanem valódi munkaanyagként, átgondolt állásfoglalásként kerülhetne a Vatikán elé is.
A beszélgetés végére így egyértelműen kirajzolódott: a kormányváltás önmagában még semmit sem old meg, de megnyitott egy új lehetőséget. A kérdés most már az, élnek-e vele az egyházak, és képesek-e úgy belépni ebbe az új korszakba, hogy abból valódi párbeszéd, rendezettebb viszony és nagyobb önállóság következzen.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
