Heti Jégbüfé – Lengyel László

„A rendszer így is, úgy is megbukott” – Lengyel László szerint a választás után jön az igazi próba

A Heti Jégbüfé vendége Lengyel László volt, a beszélgetés középpontjában pedig az állt, mi történhet a választás utáni Magyarországon. Rangos Katalin és a közgazdász-politikai elemző nem az esélyeket latolgatta, hanem azt próbálta körüljárni, milyen ország marad a szavazás másnapjára: lehet-e lezárni tizenhat év orbáni rendszert, van-e társadalmi erő a reformok mögött, és mi történik akkor, ha a politikai váltást nem követi azonnali javulás.

Lázadás követheti a szorongást

Lengyel László szerint a választás tétje messze túlmutat egy szokásos kormányváltáson. Úgy fogalmazott: ez „tulajdonképpen lázadás Orbán rendszere ellen”, egy népszavazás arról, „hogy menjen vagy maradjon”. A szorongás, amely az elmúlt időszakban körülvette a társadalmat, a választás után szerinte biztosan átalakul: az egyik oldalon eufória, a másikon összeomlás következhet.

A valódi kérdés mégsem ez, hanem az, hogy a győzelem vagy a vereség érzelmi hulláma után marad-e társadalmi akarat a változtatásra. A választás önmagában nem oldja meg sem a gazdasági, sem az intézményi, sem a társadalmi válságot. „Önmagában az, hogy Orbán Viktor itt és most elment, ettől nem lesz se a politikában, sem a gazdaságban, sem a társadalmi viszonyokban egyből valamilyen változás” – mondta.

Tizenhat év terhét kellene lebontani

A beszélgetés egyik legerősebb állítása az volt, hogy nem egyszerűen egy kormányzati ciklus zárulhat le, hanem egy teljes rendszer. Lengyel szerint „16 évet kell lezárni”, méghozzá olyan tizenhat évet, amely „egy zsákutcás politikai és gazdasági rendszert hozott létre”, és külpolitikailag is rossz irányba vitte az országot.

Ez a rendszer szerinte nemcsak politikailag, hanem jogilag és intézményileg is bebetonozta magát. Kétharmados törvények, hosszú évekre kinevezett vezetők, központosított államigazgatás, rendeleti kormányzás: mindez olyan hálót jelent, amelyet nem lehet egyetlen politikai döntéssel felszámolni. A kérdés így az, lesz-e elég ember, tudás és türelem ahhoz, hogy az új rendszer ne csak győzzön, hanem működni is tudjon.

Üres kassza, túlígért ország

Lengyel László szerint a legnehezebb örökség a gazdaság lehet. Az új kormány nemcsak egy kiürült költségvetést venne át, hanem egy olyan országot is, amelyben egyszerre vannak jelen az Orbán-rendszer utolsó hónapjaiban kiosztott juttatások és az ellenzéki ígéretek miatti elvárások.

A beszélgetésben világosan fogalmazott: az elígért pénzek és kedvezmények együtt akkora nyomást helyeznek a rendszerre, amit a gazdaság nem bír el. A költségvetési hiányt nem lehet tovább növelni, az európai uniós elvárások is korlátot szabnak, a társadalom viszont gyors eredményeket várna. Innen nézve a reform nem politikai szlogen, hanem kényszer.

Lesznek-e emberek a fordulathoz?

A műsor egyik visszatérő dilemmája az volt, van-e meg a háttér ahhoz, hogy egy új kormány valóban átvegye az ország irányítását. Lengyel szerint Magyarország nem szakemberhiányban szenved. A kérdés inkább az, hogy az elmúlt években háttérbe szorított tudás és tapasztalat mikor és milyen formában kerülhet vissza a döntéshozatalba.

Úgy látja, létezik egy nagyon vékony, de fontos „civilizációs folyamatosság”: vannak szakértők, akik az energetikától a nemzetbiztonságon át a gazdaságig tudják, milyen irányba kellene fordítani az országot. A gond nem az, hogy nincs tudás, hanem az, hogy ezt hogyan lehet politikai erővé és működő állammá szervezni.

A rendszer akkor is megbukott, ha nyer

A beszélgetés végén Rangos Katalin rákérdezett arra is, mi történik, ha mégsem jön politikai fordulat. Lengyel László erre is markáns választ adott: szerinte ebben az esetben is „a rendszer így is, úgy is megbukott”. A gazdasági mozgástér elfogyott, külső forrás nincs, a társadalmi támogatottság látványosan megkopott, Budapest és a nagyvárosok többsége hátat fordított a Fidesznek.

Ez a mondat nem a választási matematika felől volt fontos, hanem azért, mert jól összefoglalta a beszélgetés alaphangját. A kérdés nem pusztán az, ki nyer április 13-a után, hanem az, hogy Magyarország képes lesz-e újraépíteni magát egy hosszú, önmagába záródó korszak után. Az érzelmek gyorsan jönnek majd, a reformok sokkal lassabban. A valódi küzdelem ott kezdődik.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.