„Az élet mindenek felett” – Dr. Grósz Andor a háborúról, a pészahról és a magyar zsidóság feladatairól
A Pirkadat vendége Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely, valamint az Élet Menete Alapítvány vezetője, a kecskeméti hitközség elnöke volt. Breuer Péterrel a közel-keleti háború következményeiről, a húsvéti jeruzsálemi szertartások körüli feszültségről, a pészahi előkészületekről és a magyarországi zsidó közösség helyzetéről beszélgettek. Grósz Andor világossá tette: háborús helyzetben az első szempont nem a protokoll, hanem az emberi élet védelme.
Jeruzsálemben most az élet védelme az első
A beszélgetés elején szóba került, hogy a latin pátriárka biztonsági okokból nem tudta megtartani a húsvét előtti fontos jeruzsálemi szertartást. Grósz Andor erre a zsidó vallás alapelvét idézte fel: az élet mindennél fontosabb. Úgy fogalmazott, hogy ezt nemcsak a zsidó vallásnak, hanem minden vallásnak szem előtt kell tartania, különösen egy háborús helyzetben.
Szerinte az izraeli kormány helyesen járt el, amikor a testi épséget helyezte előtérbe, még akkor is, ha ez fájdalmas korlátozásokat jelentett a keresztény ünnepek idején. Jeruzsálemben ugyanis a rakétatámadások és a lehulló roncsdarabok valós veszélyt jelentenek, különösen nagyobb tömegek esetében.
Pészahra Budapesten és vidéken is kész a közösség
A Mazsihisz elnöke arról is beszélt, hogy a szervezet idén is biztosítja a pészah megünnepléséhez szükséges feltételeket. Eljut a macesz, a kóser hús és minden egyéb kellék Budapestre és vidékre is, így a családi és a közösségi széderestékhez is adottak a feltételek.
Grósz Andor szerint a pészah egyszerre a nép és a család ünnepe. Hozzátette: Magyarországon és a világ számos más pontján is az a gyakorlat, hogy az első széder inkább családi körben zajlik, a második pedig a közösségé. A logisztikai előkészületek ezért különösen fontosak, és idén is sikerült úgy megszervezni őket, hogy mindenhová eljussanak az ünnephez szükséges eszközök.
Izraeli diákok, világszínvonalú orvosképzés, növekvő feszültségek
A beszélgetés egy másik fontos témája a Magyarországon tanuló izraeli orvostanhallgatók helyzete volt. Grósz Andor hangsúlyozta, hogy a magyar orvosképzés európai, sőt világszínvonalú, ezért sok külföldi diák érkezik ide tanulni, köztük Izraelből is.
Ugyanakkor azt mondta, az elmúlt másfél évben ide is begyűrűzött az antiszemitizmus. Nem olyan mértékben, mint Észak-Amerikában vagy Nyugat-Európa egyes egyetemein, de már a tantermekben és az egyetemi közösségi terekben is érezhető a feszültség. Ezért kezdeményezett találkozót a Budapesten tanuló izraeli diákok képviselőivel, hogy felmérjék, milyen problémákkal szembesülnek.
Azt is kiemelte, hogy ezek a diákok nem ingyen tanulnak Magyarországon: jelentős összegeket fizetnek a képzésért, és sokan kiváló eredményekkel végeznek. Vannak köztük olyanok is, akik végül itt maradnak, és a magyar egészségügyben dolgoznak tovább. A szeretetkórház vezetője is egy ilyen, Magyarországon végzett izraeli szakember.
A szeretetkórház már megújult, a következő cél az egynapos sebészet
Grósz Andor beszélt a Mazsihisz szeretetkórházának helyzetéről is. Elmondta, hogy az intézmény az elmúlt év végére teljes egészében megújult, méghozzá állami támogatással. A közelmúltban újabb segítséget is kapott a működés fenntartásához, hasonlóan más egyházi fenntartású kórházakhoz.
A következő nagy célként egy egynapos sebészeti blokk kialakítását nevezte meg. Ez lehetővé tenné, hogy bizonyos szemészeti, fül-orr-gégészeti, plasztikai és kisebb sebészeti beavatkozásokat korszerű, gyors ellátás keretében végezzenek el. Középtávon képalkotó diagnosztikai fejlesztések is szerepelnek a tervek között.
A Rabbiképző és a Síp utca felújítása is napirenden van
Szóba került a Rabbiképző–Zsidó Egyetem és a Síp utcai székház tervezett megújítása is. Grósz Andor szerint a kormány eltökélt abban, hogy teljes körű támogatással újítsa fel az intézményt, ami nemcsak a zsidó közösséget szolgálja, hanem szélesebb társadalmi feladatot is ellát.
Arra emlékeztetett, hogy a Rabbiképző nemcsak rabbikat és kántorokat képez, hanem tanárokat, szociális munkásokat és közösségszervezőket is. Vagyis nem egy szűk vallási tér számára dolgozik, hanem a köz javát is szolgálja.
Közös ünnepek, közös jókívánságok
A beszélgetés végén Grósz Andor kóser pészahot kívánt minden zsidó hittestvérnek és zsidó gyökerű embernek, a keresztény nézőknek pedig kellemes húsvéti ünnepeket. A két ünnep közelsége ezúttal is emlékeztetett arra, hogy a vallási hagyományok különbözhetnek, de a béke, a család és az emberi élet védelme közös érték.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
