„A Tisza így nem demokratikus gondolkodásmódot mutat”
A Pirkadatban Breuer Péter vendége Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője volt. A beszélgetés a kampány hajrájáról, a közvélemény-kutatások hitelességéről, a Tisza Párt stratégiájáról, valamint az ukrán és brüsszeli nyomásgyakorlásról szólt. Deák szerint a választási küzdelemben mesterségesen felfújt ellenzéki fölényről beszélnek, miközben a kormánypárti oldalon azt látják: a döntő kérdés az, sikerül-e elvinni a saját szavazókat az urnákhoz.
A győri kép és a médiakép
A beszélgetés elején Deák Dániel arról beszélt, hogy a kampányról szóló tudósítások sokszor köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Példaként Orbán Viktor győri országjárását hozta fel, amelyről szerinte a sajtó egy része úgy számolt be, mintha feszült, zavart rendezvény lett volna, miközben a helyszínen egészen más volt a tapasztalat.
Azt mondta, a Széchenyi téren „nagyjából 10000 ember volt ott Orbán Viktornak az országjáró rendezvényén”, miközben az ellentüntetők száma szerinte harminc körül mozgott. Úgy fogalmazott: „ez nem sikerült”, mármint a rendezvény megzavarása, és azt állította, a kritikus tudósítások inkább egy „alternatív univerzumot” rajzolnak fel.
Mit kínál a Tisza a baloldali szavazóknak?
Breuer Péter a műsor egyik központi kérdéseként vetette fel, hogy mit tud adni a Tisza azoknak a baloldali vagy korábban szocialista szavazóknak, akiknek világnézete, politikai hagyománya és társadalomképe gyökeresen más. Deák válasza az volt: szerinte semmiféle világos ideológiai ajánlat nincs.
A Tisza kampányáról azt mondta: „nem állít semmit, nem mond semmit igazából a célokról”, és a plakátokon, üzenetekben is inkább csak hangulatot épít. Szerinte az az üzenetük, hogy „most vagy soha”, de ebből nem derül ki, milyen országképet képviselnek. Deák úgy látja, a Tisza fő állítása annyi, hogy ők vannak többségben, és ez önmagában elegendő kell legyen a támogatáshoz.
A kisebb ellenzéki pártok kiszorítása
A beszélgetés egyik legerősebb része az volt, amikor szóba került: a Tisza miért próbálja kiszorítani a kisebb ellenzéki szereplőket. Breuer Péter külön is felvetette, hogy a Kutyapárt vagy más kisebb pártok elleni fellépés aligha fér össze a demokratikus verseny eszméjével.
Deák Dániel ezt élesen fogalmazta meg: „az a Tiszapárt azt akarja mondani, hogy senki ne induljon el a választáson, csak ők, ez minden, csak nem demokratikus gondolkodásmód.” Szerinte ha igazak lennének azok a mérések, amelyek kétharmados vagy elsöprő Tisza-fölényt mutatnak, akkor a pártnak teljesen mindegy lenne, hány kisebb ellenzéki szereplő indul. Épp az mutatja a bizonytalanságot, hogy mégis mindenkit próbálnak leszorítani a pályáról.
Brüsszel, Ukrajna és az energiapolitika
A műsorban hosszabban szóba került az ukrán kapcsolat és az energiapolitika is. Deák szerint a Tisza nyíltan olyan vonalat képvisel, amely összhangban van a brüsszeli elvárásokkal: elfordulna az orosz energiahordozóktól, és támogatná Ukrajna uniós csatlakozását. Ennek szerinte nagyon is kézzelfogható következményei lennének Magyarországon.
Úgy fogalmazott: „nem lesz rezsicsökkentés”, „nem lesznek védett árak”, és ez „minden magyarra nézve” komoly veszélyt jelentene. Azt állította, hogy a Tisza győzelme esetén jelentős rezsi- és üzemanyagár-emelkedés jönne, amit nem riogatásnak, hanem a párt saját állításaiból következő realitásnak tart.
A választás tétje: részvétel és szétesés
Deák szerint a kormánypártok előtt a legfontosabb feladat nem a véleményvezérek vagy az ellenzéki pártok meggyőzése, hanem a saját szavazótábor mozgósítása. Úgy látja, ha a Fidesz elviszi a saját választóit szavazni, akkor megnyeri a választást.
A Tisza esetleges veresége után pedig gyors szétesést valószínűsít. A Jobbik 2018-as sorsát említette példaként, és arról beszélt, hogy ha a Tisza kikap, akkor a pártot összetartó indulat és remény gyorsan elpárologhat. Szerinte ezt a közösséget nem közös értékek, hanem „a gyűlölet és a remény” tartja egyben.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
