„Nem szabad gondolkodni rajta” – Póta György szerint életet menthetne egy oltás, mégsem jut el minden gyerekhez
A Pirkadat március 27-i adásában Breuer Péter vendége dr. Póta György házi gyermekorvos volt, aki évtizedek óta gyógyítja a csepeli gyerekeket. A beszélgetés középpontjában ezúttal nemcsak a gyermekorvosi alapellátás válsága állt, hanem a gennyes agyhártyagyulladás veszélye és az a kérdés is, miért nem érhető el minden család számára az egyik legfontosabb védőoltás.
Egy rendszer, amely utánpótlás nélkül maradhat
Póta György a műsor elején arról beszélt, hogy még bírja a munkát, de az alapellátás jövője egyre bizonytalanabb. Szerinte nem az a legnagyobb kérdés, meddig dolgozik még ő vagy a hozzá hasonló tapasztalt gyermekorvosok, hanem az, hogy ki jön utánuk.
Úgy fogalmazott: „olyan egészségügyi rendszer sehol a földkerekségen nincsen, amelyikben ne lenne alapellátás.” A probléma szerinte nemcsak az, hogy kevés a fiatal orvos, hanem az is, hogy ma még az sem látszik, honnan érkezhetne az utánpótlás. Ezért az alapellátást nem egyszerűen fenntartani kellene, hanem „perspektivikusan működőképessé tenni”.
Agyhártyagyulladás: gyors lefolyás, súlyos következmények
A beszélgetés egyik legsúlyosabb része a meningococcus-fertőzésről szólt. Póta György emlékeztetett rá, hogy a betegség nem távoli veszély: „ez már rég itt van”, csak Magyarországon egyelőre nem okozott akkora járványt, mint néhány nyugat-európai országban.
Elmondta, hogy a gennyes agyhártyagyulladás rendkívül gyors lefolyású fertőzés. „36-72 óra alatt az esetek közel, tehát egyötöde, tehát közel 20%-a az azonnali halállal végződik” – mondta. A túlélők jelentős része pedig egész életére kiható maradványtünetekkel marad: súlyos idegrendszeri károsodással vagy akár végtagcsonkolással.
A doktor szerint a legveszélyeztetettebb korosztály a négy hónapos és két és fél éves kor közötti gyerekeké, mert a megbetegedések döntő része ebben az életkorban jelentkezik.
Van oltás, de nem mindenki fér hozzá
A műsor egyik legfontosabb állítása az volt, hogy a megelőzéshez szükséges oltás létezik, de nem minden család számára hozzáférhető. Póta György elmondta, hogy a C törzs elleni vakcina gyakorlatilag ingyenes, a B törzs ellen azonban a Bexsero nevű oltás kell, amelyből több adag szükséges.
Ennek kapcsán hangzott el a beszélgetés legerősebb mondata is: „minden olyan esetben, ahol egy veszélytelen oltással meg lehet egy halálos vagy nagyon-nagyon súlyos megbetegedést előzni, ott nem szabad gondolkodni rajta.”
A gondolkodás mégis megmaradt – méghozzá pénzügyi alapon. A doktor szerint a döntéshozók sokszor nem egészségügyi, hanem költségvetési szemmel nézik a kérdést: mennyibe kerül az oltás, és mennyibe kerül a kezelés. Csakhogy ez a számítás szerinte cinikus, mert egy ilyen fertőzés kórházi ellátása is milliókba kerülhet, miközben a családokra marad a döntés terhe.
A szülők sokszor áldoznak, az állam kevésbé
Póta György arról is beszélt, hogy a nem tehetős családok között is sokan vállalják az oltás költségét, ha megértik a veszély nagyságát. Tapasztalata szerint a csepeli szülők jelentős része is beadatta ezt a vakcinát a gyerekének, még ha komoly anyagi áldozatot is jelentett.
Ugyanakkor világossá tette: ez nem lehetne kizárólag a családok felelőssége. Szerinte ott, ahol létezik egy veszélyes, gyors lefolyású betegség ellen hatékony megelőzés, a hozzáférést sokkal szélesebb körben kellene biztosítani.
Nemcsak egy oltásról, egy szemléletről is szó volt
A beszélgetés végén nemcsak a konkrét vakcináról, hanem a teljes gyermekorvosi alapellátás helyzetéről is szó esett. Póta György nem rejtette véka alá, hogy szerinte az ágazat régóta nem kapja meg azt a figyelmet, amit érdemelne. Mégis, a saját munkájáról egyetlen mondattal mindent összefoglalt: azért maradt a pályán, mert szereti, amit csinál.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
