„Káosz van Amerikában is” – Kis-Benedek József szerint beláthatatlan, mi jön a Közel-Keleten
A Pirkadat március 27-i adásában Breuer Péter telefonon kapcsolta Dr. Kis-Benedek Józsefet, a biztonságpolitikai szakértőt, hogy az iráni–amerikai–izraeli feszültség új fejleményeiről beszéljenek. A beszélgetés középpontjában Donald Trump meghosszabbított ultimátuma, az amerikai csapatmozgások, Irán elszántsága és Európa tanácstalansága állt. Kis-Benedek nem sok reményt lát a gyors rendezésre: szerinte most inkább időhúzás zajlik, mintsem valódi békekeresés.
Az ultimátum mögött időnyerés állhat
Kis-Benedek József szerint Donald Trump újabb haladéka nem a békekötés előszobája, hanem katonai előkészítés. Úgy fogalmazott: „Az egész az a véleménye, hogy az időhúzás semmi más.” A szakértő szerint az amerikai cél az lehet, hogy a térségbe érkező, mintegy tízezer fős tengerészgyalogos erő felvonuljon, és akár stratégiai területet is elfoglaljon Irán közelében.
A szakértő úgy látja, hogy a Hormuzi-szoros megnyitásáról szóló hírek mögött sincs érdemi közeledés. Irán csak részlegesen enged át egyes országokat, miközben a teljes nyitásról nincs szó. „Szó sincs semmiféle tárgyalásról” – mondta, és hozzátette: az iráni feltételek, köztük a támadások leállítása és a kártérítés, jelenleg teljesíthetetlenek.
A szárazföldi beavatkozás új szintre emelheti a válságot
A beszélgetésből egyértelműen kirajzolódott, hogy Kis-Benedek a szárazföldi amerikai fellépést tartja a legveszélyesebb forgatókönyvnek. Szerinte ha Washington valóban megpróbálna megszerezni egy iráni közeli szigetet, abból súlyos eszkaláció következne. Nemcsak a térségben, hanem az amerikai belpolitikában is.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy Trump korábban élesen bírálta az iraki és afganisztáni amerikai szerepvállalást, most mégis hasonló csapda felé sodródhat. „Ebből nagy probléma lehet” – mondta, hozzátéve, hogy a harctéri veszteségek egy amerikai választási kampány küszöbén különösen súlyos politikai következményekkel járhatnak.
Irán nem gyengül, inkább radikalizálódik
Kis-Benedek szerint alapvető tévedés azt hinni, hogy Irán gyorsan meghátrálna, vagy hogy a rendszer belülről könnyen megingatható. Azt mondta, „nem egy kis országgal állnak szembe”, hanem egy vallásilag motivált, elszánt állammal, amely a saját túléléséért küzd.
A szakértő azt is hangsúlyozta, hogy a forradalmi gárda szerepe látványosan megerősödött, és a folyamat inkább a radikális irányba tolódik. Pachlavi esetleges fellépéséről röviden, de egyértelműen fogalmazott: „Semmi, semmilyen esélye nincsen.” Szerinte az iráni belső változásra most nem érdemes számítani.
Európa óvatos, de nem egységes
A beszélgetés másik fontos eleme az európai reakció volt. Breuer Péter felvetésére Kis-Benedek azt mondta: Európa nem akar belesodródni ebbe a háborúba, részben azért, mert gazdasági kapcsolatai is vannak Iránnal. Ebben a helyzetben inkább kivárás, mint aktív beavatkozás látszik.
A szakértő szerint ugyanakkor az Európai Unión belül sincs valódi stratégiai egység, és a magyar kormány elszigetelődése tovább mélyül. A magyar külügyet érő kémkedési vádakkal kapcsolatban nem fogadta el a jogi relativizálást, és azt mondta: az ilyen információk Moszkva felé továbbítása „enyhén szólva diplomáciai malőr”.
Olajválság, bizonytalanság, kiszámíthatatlanság
Kis-Benedek József szerint az egész válság egyik legsúlyosabb következménye az energiapiacok megrendülése lehet. Úgy fogalmazott: „Sokkal több országot érint és sokkal keményebb”, mint a korábbi olajválságok. A piacok idegesek, a szereplők nem látnak kiutat, és ez Európa számára is súlyos gazdasági kockázatot jelent.
A beszélgetés egyik legerősebb mondata talán az volt, amikor az amerikai döntéshozatal állapotáról beszélt: „Káosz van Amerikában is, mert nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal.” Ez a mondat jól összefoglalja az adás hangulatát: a Közel-Kelet jövője most nemcsak veszélyes, hanem nehezen belátható is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
