„Ezer forint fölé menne a benzin” – Hortay Olivér szerint súlyos ára lenne az orosz energia elengedésének
A Pirkadat vendége Dr. Hortay Olivér, a Századvég egyik igazgatója volt, akivel Breuer Péter az iráni háború, a Hormuzi-szoros körüli feszültség és az európai energiabiztonság kapcsolatáról beszélgetett. A beszélgetés középpontjában az állt, milyen következményekkel járhat Európára és Magyarországra nézve az, hogy a közel-keleti konfliktus már nemcsak katonai, hanem energiapolitikai válsággá is vált.
A piac már a tárgyalás reményét árazza
Hortay Olivér szerint az elmúlt napokban látható áringadozás mögött az áll, hogy a piaci szereplők elkezdték beárazni: az Egyesült Államok és Irán között valamilyen formában tárgyalások indulhatnak. Donald Trump nyilatkozatai ezt a várakozást erősítik, miközben az iráni fél inkább az ellenkezőjét kommunikálja, és az energiaárak további emelkedésében érdekelt.
A szakértő úgy fogalmazott: nagyon nehéz kibogozni, mi történik valójában a háttérben, de az biztos, hogy a mostani folyamatok már most súlyos következményekkel járnak az egész energiapiacra nézve.
Nagyobb válság jöhet, mint a hetvenes években
A beszélgetés egyik legerősebb állítása az volt, hogy a most kibontakozó olaj- és gázválság még a hetvenes évek olajválságainál is súlyosabb lehet. Hortay szerint akkoriban a világ olajtermelésének nagyjából öt százaléka esett ki, most viszont ennél jóval nagyobb mennyiség került veszélybe.
A helyzetet tovább rontja, hogy a cseppfolyósított földgáz szerepe is megnőtt, Katart pedig komoly támadások érték. A katari energiaipar vezetője már azt is jelezte, hogy a következő évekre szóló hosszú távú szerződések egy részéből is visszalépnek vis maiorra hivatkozva.
Ázsia elszívja a szállítmányokat Európa elől
Hortay arról is beszélt, hogy Ázsia minden elérhető cseppfolyósított földgázt megpróbál magához irányítani. Az elmúlt két hétben több mint tíz olyan tankerhajóról tudni, amely eredetileg Európába tartott, de útközben jobb ajánlatot kapott, és végül Ázsiában értékesítette a rakományát.
Ez önmagában is mutatja, mennyire kiszolgáltatott helyzetbe került Európa. Aki többet fizet, az viszi az energiát, az uniós piac pedig egyre kevésbé tudja megvédeni magát.
Magyarország tölt, Brüsszel visszafogna
A szakértő szerint Magyarország ezért helyesen teszi, hogy megkezdte a gáztárolók feltöltését, sőt a kormány már nagyobb stratégiai tartalékok képzését is előírta. Ezzel szemben Brüsszel éppen az ellenkező irányba mozdulna: a kereslet visszafogásával próbálná kezelni a helyzetet.
Hortay ezt egyértelműen felelőtlen politikának nevezte. Szerinte az Európai Bizottság azért nem mer lazítani a szankciókon, mert az politikai arcvesztéssel járna, inkább olyan lépéseket választ, amelyek súlyos kockázatokat hordoznak a tagállamok számára.
A Tisza ajánlata világos: leválás az orosz energiáról
Breuer Péter felvetésére Hortay egyértelműen beszélt arról is, mit jelentene Magyarországnak az orosz energiahordozókról való leválás. Azt mondta, a Tisza Párt energiapolitikai álláspontja ebben a kérdésben nem kérdőjel, hanem világos vállalás: szakítanának az orosz beszerzésekkel.
A Századvég számításai szerint ennek belátható időn belül drámai következményei lennének. „Ezer forint fölé emelkednének” az üzemanyagárak, a rezsicsökkentés finanszírozhatatlanná válna, egy átlagos magyar háztartás éves többletterhe pedig elérhetné az 510 ezer forintot.
Nemcsak az energia drágulna, hanem minden más is
A beszélgetés végére világossá vált, hogy az energiaválság nem áll meg a benzinkutaknál vagy a gázszámláknál. Hortay szerint a műtrágya drágulása és szűkülő kínálata az élelmiszerárakat is felfelé húzza majd, vagyis az egész gazdaságot átjáró inflációs nyomásról van szó.
A szakértő szerint a kérdés már nem az, hogy lesznek-e következmények, hanem az, mekkorák. Az interjú egyik legfontosabb üzenete ezért az volt: az energiabiztonság ma már nem technikai részletkérdés, hanem a mindennapi élet és a gazdasági stabilitás alapja.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
