„Az ország szeme most a jövő kis és közepes vállalkozásain” – mi húzhatja ki a gazdaságot a bajból?
A Pirkadat március 25-i adásában M. Kende Péter vendége Dr. Szanyi-Gyenes Xénia, a Corvinus Egyetem adjunktusa volt, akivel az innováció, a kis- és közepes vállalkozások helyzete és a magyar gazdaság egyik legsürgetőbb kérdése került terítékre: hogyan lehet fejlődni akkor, amikor a cégek egyszerre küzdenek bizonytalansággal, költségnyomással és munkaerőgondokkal. A beszélgetés fő üzenete világos volt: a KKV-szektor már nem halogathatja a megújulást, mert a túlélés és a növekedés is ezen múlhat.
Válságban is lépni kell
A beszélgetés elején az a nagyon is hétköznapi vállalkozói dilemma került elő, hogyan innováljon egy kisebb cég, ha közben a béremeléssel, az adóterhekkel és a szűkülő gazdasági mozgástérrel is egyszerre kell megküzdenie. Dr. Szanyi-Gyenes Xénia szerint a helyzet valóban „nagyon nehezített pálya”, de a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy válság idején azok maradnak talpon, akik nem csak kivárnak, hanem új lehetőségeket keresnek.
Ahogy fogalmazott, a túléléshez sokszor már az is előrelépés, ha egy vállalkozás „kis pilot projektekkel, de új lehetőségeket keresni” kezd. Ezek az új lehetőségek hozhatnak új partnereket, új értékesítési csatornákat és végső soron pluszbevételt is.
Budapest már közelít, a vidék még leszakadva
Az egyetemi oktató arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság nagyon kettészakadt. Miközben Budapest innovációs teljesítménye már az uniós átlag közelében jár, a vidéki vállalkozások jóval nehezebb helyzetben vannak. Ez a különbség országos szinten is versenyhátrányt jelent.
A kis- és közepes vállalkozások ráadásul nemcsak tőkében, hanem digitális felkészültségben is elmaradnak a nagyvállalatoktól. A digitalizációban meglévő lemaradás mellé most már a mesterséges intelligencia kihívása is megérkezett, így a cégeknek egyszerre két fronton kellene előrelépniük.
A mesterséges intelligencia már kopogtat az ajtón
A beszélgetés egyik fontos része a mesterséges intelligencia gyakorlati használatáról szólt. Dr. Szanyi-Gyenes Xénia különbséget tett aközött, amikor valaki csak tartalmat generál egy programmal, és aközött, amikor a mesterséges intelligencia valóban beépül a vállalati működésbe, adatokat elemez, leveleket készít elő vagy automatizál bizonyos folyamatokat.
A cél szerinte nem a divat követése, hanem a hatékonyság növelése. A rutinfeladatok kiváltása új helyzetet teremt a munkaerőpiacon is: a junior pozíciók szerepe csökkenhet, miközben egyre többet ér majd a kreativitás, a kritikus gondolkodás és az új rendszerek használatának képessége.
A vezetőn múlik, merre indul a cég
A beszélgetés egyik legerősebb állítása az volt, hogy minden a vezetői szemléleten múlik. A szakértő szerint az innováció első számú akadálya sokszor nem a pénzhiány, hanem az, hogy a cégvezető fontosnak tartja-e a fejlődést, hajlandó-e stratégiát építeni rá, és megteremti-e azt a szervezeti kultúrát, ahol lehet kísérletezni, hibázni és tanulni.
A vállalkozás akkor tud előrelépni, ha a vezető nemcsak túlélni akar, hanem képes a változást tudatosan beépíteni a működésbe. Ebben a tudás, a képzés és a belső bizalom felértékelődik.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
