„Mi nyerünk vele” – Mester Tamás a Kozma utcai temetőről, a közösségi széderekről és a BZSH kihívásairól
A Pirkadat vendége Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke volt, akivel Breuer Péter a Kozma utcai zsidó temető állapotáról, a hitközség belső ügyeiről, a közelgő pészah előkészületeiről és a fiatalok megszólításának nehézségeiről beszélgetett. A beszélgetésből kirajzolódott, milyen összetett feladat egy ekkora közösség működtetése: egyszerre kell megőrizni a hagyományt, kezelni a mindennapi problémákat és új válaszokat adni a jelen kihívásaira.
A Kozma utcai temető: hatalmas örökség, nehéz felelősség
A beszélgetés egyik központi témája a Kozma utcai temető volt. Mester Tamás érzékletes képpel írta le a terület nagyságát: szerinte mintegy „100-110 darab focipályát” kell elképzelni, ekkora terület gondozása hárul a hitközségre. A zsidó vallási törvények szerint a sírhely örök nyugalmi hely, ezért az eltemetettek sírjainak hosszú távú fenntartása nem egyszeri, hanem folyamatos feladat.
A BZSH együttműködött egy külföldön támogatásokat gyűjtő nonprofit szervezettel, amely a temető rendbetételére ajánlott fel segítséget. Az elnök hangsúlyozta: a kezdeményezés „nemes” volt, de a munka során komoly szakmai és jogi problémák merültek fel. Beszélt arról is, hogy egy nem megfelelően használt permetezőszer miatt fák pusztultak el, viharok után síremlékek sérültek meg, és a felelősség minden esetben a hitközségnél csapódott le. A szerződés végül lejárt, új kereteket javasoltak az együttműködéshez, de ezekre a BZSH azóta sem kapott választ.
A Rumbach már nem csak kulturális tér, hanem zsinagógai központ is
Mester Tamás beszélt a hitközség szervezeti életéről is. A BZSH-hoz jelenleg 15 templomkörzet tartozik, köztük a legújabbként a Rumbach zsinagóga közössége. Az elnök felidézte, hogy a cél kezdettől az volt, hogy a felújított épület ne csak kulturális helyszín legyen, hanem valódi zsinagógai élet is elinduljon benne.
A Rumbachban ma már két közösség is működik, ami jól mutatja, hogy a hitközség a meglévő tereket igyekszik élő vallási és közösségi funkciókkal megtölteni. Szóba került az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem épületének felújítása is, amelyhez új helyszínt keresnek az átmeneti időszakra.
Közeleg a pészah, a közösségi széderek továbbra is népszerűek
A pészahi előkészületekről szólva az elnök elmondta, hogy a macesz már megérkezett, „a gluténmentestől a csokoládésig” mindenféle változat elérhető. A hitközségi körzetek többsége idén is szervez közösségi széderestet, és Mester Tamás szerint ezek iránt továbbra is nagy az érdeklődés. Úgy fogalmazott, van olyan helyszín, ahol már be is teltek a helyek.
A beszélgetésben felmerült, hogy a széder eredetileg családi ünnep, de Magyarországon a holokauszt és a kommunizmus évtizedei után sokaknál a közösségi forma maradt meg erősebben. Mester Tamás ugyanakkor azt tapasztalja, hogy a közösségi széder iránti igény ma is erős.
Fiatalok nélkül nincs jövő, de őket nehéz elérni
A BZSH elnöke nem kerülte meg a nehéz kérdést sem: a fiatalok megszólítása ma az egyik legnagyobb kihívás. Úgy látja, ez nemcsak a zsidó közösség problémája, hanem általános társadalmi jelenség. Bár az oktatási intézmények – bölcsődétől az egyetemig – népszerűek, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a fiatal családok és a következő generációk rendszeresen megjelennek a zsinagógákban is.
Példaként említette a Rumbachban működő ifjúsági szombatfogadást és a gyerekprogramokat, amelyekkel próbálják közelebb hozni a vallási közösségi életet az újabb korosztályokhoz.
A közösség működéséhez támogatás kell
A beszélgetés végén szó esett az egy százalékos felajánlásokról is. Mester Tamás pontosította: hivatalosan nem a BZSH, hanem a Mazsihisz gyűjti az egyházi egy százalékokat, amelyekből a teljes neológ intézményrendszer működése is támogatást kap.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
