„Donald Trump mostanában ugyanazt a hibát követi el, mint George Bush” – Gyarmati István szerint veszélyesen rossz irányba fordult az iráni válság
A Pirkadat vendége ezúttal dr. Gyarmati István volt, akit Breuer Péter a közel-keleti helyzet újabb fordulatairól kérdezett. A biztonságpolitikai szakértő szerint az Egyesült Államok és Izrael fellépése mögött volt ugyan egy helyes felismerés, a végrehajtás azonban súlyos hibákkal terhelt. A beszélgetés középpontjában a Hormuzi-szoros, az iráni rezsim jövője, az európai NATO-tagállamok mozgástere és Donald Trump politikai stílusa állt.
Hormuzi-szoros: rosszul időzített ultimátum
Gyarmati István szerint az amerikai elnök 48 órás ultimátuma nemhogy megoldást nem hoz, hanem tovább rontja a helyzetet. Úgy fogalmazott: „Donald Trump mostanában ugyanazt a hibát követi el, mint amit George Bush követett el, hogy egy helyes döntés, hogy megtámadják Iránt. A végrehajtása pedig hát enyhén szóval problematikus.”
A szakértő szerint abból, hogy Washington az olajfinomítók elleni támadással fenyegetőzik, nem az következik, hogy Teherán visszakozik, hanem épp az ellenkezője: a szoros akár még a mostaninál is zártabbá válhat, és újabb amerikai vagy nyugati célpontok kerülhetnek veszélybe. Szerinte ezzel a világ energiaellátása is közvetlen fenyegetés alá kerül.
Izraelnek igaza volt, de a rezsim nem omlott össze
A beszélgetés egyik kulcsállítása az volt, hogy az iráni atomprogram és az iráni fenyegetés kezelése önmagában indokolt lépés volt, de az a várakozás, hogy néhány sikeres katonai csapás után magától megbukik a teheráni vezetés, nem vált be.
Gyarmati szerint „a rezsimváltás az nem jött”, sőt a helyzet inkább romlott: az új vezetés még keményebb lehet, mint az előző, miközben az állam irányítása egyre inkább a Forradalmi Gárda kezébe kerül. Ez azt jelenti, hogy a katonai akciók nem egy nyitottabb, hanem akár egy még veszélyesebb hatalmi szerkezetet erősíthetnek meg.
Pahlavi nem megoldás
Breuer Péter felvetette, hogy az iráni diaszpóra és a sah fia jelenthet-e alternatívát a jelenlegi rendszerrel szemben. Gyarmati István erre egyértelműen nemet mondott. Szerinte nem olyan a helyzet, mint 1979 előtt vagy a forradalom idején volt: nincs olyan ellenzéki figura, aki képes lenne egységet teremteni, és nincs olyan tömeges belső támogatás sem, amely egy új hatalomátvételhez kellene.
A szakértő úgy látja, hogy a diaszpóra megosztott, a belső ellenzék gyenge, Pahlavi pedig nem kínál valódi politikai alternatívát. Vagyis hiába volt a katonai nyomás erős, nem látszik az a szereplő, aki át tudná venni a hatalmat.
Európa kivár, pedig lenne mozgástere
A beszélgetés másik nagy témája az volt, hogy mit tehetnének az európai NATO-tagállamok. Gyarmati világossá tette: nem NATO-műveletről van szó, ezért az európai részvétel nem a szövetség, hanem az egyes államok döntése lenne. Szerinte azoknak az országoknak, amelyeknek van érdemi katonai képességük, például Franciaországnak vagy Nagy-Britanniának, lehetne szerepük a válság kezelésében.
Ugyanakkor élesen bírálta Donald Trump politikáját is, mert szerinte úgy várna segítséget Európától, hogy közben folyamatosan sértegeti a szövetségeseit, és egyedül akar dönteni. Ebben a helyzetben a támogatásra is sokkal kisebb az esély.
Gyarmati ugyanakkor egy érdekes összekapcsolást is felvetett: ha Európának fontos, hogy az Egyesült Államok továbbra is komolyan vegye Ukrajnát, akkor logikus lenne, hogy viszonzásképpen Európa is részt vállaljon a Perzsa-öböl stabilizálásában. Mint mondta, ebben egyelőre kevesen osztják az álláspontját.
Egyre több a „sajnos”
A beszélgetés végére egy komor kép rajzolódott ki: helyes kiinduló diagnózis, hibás végrehajtás, hiányzó politikai stratégia, és olyan európai szereplők, akik még mindig nem tudnak közös, józan választ adni a válságra.
Gyarmati István többször is visszatért arra, hogy a jelenlegi helyzetre a legpontosabb szó a „sajnos”. Nemcsak azért, mert a katonai lépések nem hozták el a várt eredményt, hanem mert közben a világ energiaellátása, a közel-keleti stabilitás és a nyugati szövetségi rendszer hitelessége is egyszerre került nyomás alá.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
