„Most nem nálunk van a labda” – Kis Ambrus szerint Budapestet nem lehet csak politikai csatatérként nézni
A Pirkadat március 19-i adásában Breuer Péter vendége Kis Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója volt. A beszélgetés a BKK-biciklik átmeneti eltűnésétől a fővárosi közgyűlés működésén át egészen Rákosrendező jövőjéig és a budapesti lakhatási válságig jutott. Kis Ambrus igyekezett technikai és politikai szempontból is magyarázatot adni arra, miért akadoznak bizonyos fejlesztések, és hol lát mozgásteret a főváros.
Miért tűntek el a Bubik?
Az interjú elején Breuer Péter a Bubi-rendszer átmeneti leállásáról kérdezte a főigazgatót. Kis Ambrus elmondta: a második generációs közbringarendszer márciusban kifutott, az új, harmadik generációs szolgáltatás pedig még nem állt üzembe. A csúszás oka szerinte az, hogy egy ilyen közbeszerzés Magyarországon akár 18 hónapig is elhúzódhat.
Azt is hangsúlyozta, hogy az új rendszer már nemcsak hagyományos, hanem elektromos kerékpárokat is tartalmaz majd. A korábbi biciklik egy részét meanwhile egy piaci szereplő veszi át, és a külső kerületekben indíthat velük új szolgáltatást. Kis Ambrus szerint ez üzleti vállalkozás, a fővárosi Bubi viszont más logika szerint működik: a cél nem a profit, hanem az, hogy minél többen válasszák az autó helyett a kombinált, városi közlekedést.
Nem autóellenesség, hanem választási lehetőség
A műsorban külön szóba került az a gyakori politikai vád, hogy a főváros autóellenes. Kis Ambrus ezt visszautasította. Azt mondta, szerinte „olyan nincs, hogy csak autós valaki, meg csak gyalogos valaki”, mert az emberek jellemzően többféle közlekedési eszközt használnak. A város feladata szerinte nem az, hogy bárkit kizárjon, hanem hogy valódi alternatívákat kínáljon.
Közgyűlés: vita, hibák, túlpolitizáltság
„Ez az egyetlen tér, ahol egyszerre ott van a két nagy párt”
Breuer Péter felidézte a legutóbbi fővárosi közgyűlés egyik derűsebb jelenetét, amikor egy szavazást adminisztratív hiba miatt meg kellett ismételni. Kis Ambrus elismerte, hogy ilyen előfordulhat egy 13 órás ülés végén, ahol akár hetven külön szavazás is lezajlik.
A fő kérdés szerinte nem ez, hanem az, hogy a fővárosi közgyűlés sokszor országos politikai csatatérré válik. Úgy fogalmazott: ez ma „az egyetlen egy terep, ahol térben és időben egyszerre egy helyen jelen van a két nagy párt képviselői”, és emiatt a budapesti ügyek helyett gyakran országos politikai konfliktusok dominálnak.
A vita nem baj, az embertelenség az
A főigazgató arról is beszélt, hogy a politika általános hangneme ma túlzottan polarizált, és szerinte ez nemcsak budapesti, hanem általános nyugati jelenség. Azt mondta, nem annak kellene kuriózumnak lennie, ha a képviselők emberségesen tudnak egymással beszélni, hanem annak, ha ez nem sikerül.
Breuer Péter felvetésére, hogy a karácsonyi ajándékozás emberibb oldalát mutatta meg a közgyűlésnek, Kis Ambrus úgy reagált: ez valójában természetes kellene hogy legyen, nem kivétel.
Rákosrendező: új városrész készülhet
Nemcsak lakások, hanem egy teljes városszövet
A beszélgetés egyik legfontosabb része Rákosrendező jövőjéről szólt. Kis Ambrus elmondta, hogy a területre kiírt tervpályázat bírálata már lezajlott, 14 nemzetközi tervezőiroda vagy konzorcium adott be pályamunkát. A győztes terveket március végén mutatják be a nyilvánosságnak.
A főigazgató hangsúlyozta: nem egyszerű ingatlanfejlesztésről van szó, hanem egy új városközpont felépítéséről. A tervekben több mint tízezer lakás, üzlethelyiségek, parkok, kulturális funkciók, közlekedési kapcsolatok, valamint a mindennapi élethez szükséges intézmények – például óvoda, bölcsőde, rendelő – is szerepelnek.
Lakás mint társadalompolitikai eszköz
Kis Ambrus külön kitért a lakhatás kérdésére is. Szerinte az önkormányzati lakás nem egyszerű vagyonelem, hanem „társadalompolitikai eszköz”. Úgy látja, a rendszerváltás után Magyarország hibát követett el azzal, hogy hagyta leépülni és széthordani az önkormányzati bérlakás-állományt.
A főváros ezért most abban gondolkodik, hogy a nagyobb fejlesztésekből – például településrendezési szerződéseken keresztül – lakásokat vagy tartós bérleti lehetőségeket szerezzen meg. Ezeket aztán piacinál olcsóbban adhatnák tovább a közszolgáltatásban dolgozóknak, például orvosoknak, ápolóknak, pedagógusoknak.
„Most nem nálunk van a labda”
A beszélgetés végén szó esett arról is, hogy továbbra sincs főpolgármester-helyettes. Kis Ambrus erre csak annyit mondott: „most nem nálunk van a labda, hanem a kormánynál”. A mondat jól összefoglalta az interjú egész hangulatát is: Budapest vezetése több ügyben mozdulna, de sok kérdésben a városon kívüli döntések szabják meg a tempót.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
