„Trump azt mondja, és akkor mindenki jön? Ezt nem szívesen játszanák az európai vezetők” – Franciaország és Európa új dilemmái
A Pirkadat március 17-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő volt, aki az önkormányzati választások első fordulója után kialakult francia politikai helyzetről, a radikális baloldal szerepéről, Emmanuel Macron mozgásteréről és a francia nukleáris doktrína frissítéséről beszélt. A beszélgetés végén a nemzetközi helyzet is szóba került: vajon mit várhatnak az amerikaiak Franciaországtól és Európától az iráni konfliktus idején.
Franciaországban már a 2027-es elnökválasztást mérik
Soós Eszter Petronella szerint az önkormányzati választások ugyan helyi szereplőkről szólnak, valójában mindenki a 2027-es elnökválasztás erőviszonyait figyeli. Az első forduló után a pártoknak arról kellett dönteniük, visszalépnek-e, vagy összeolvasztják-e listáikat más szereplőkkel. Párizsban például gyorsan körvonalazódott egy klasszikus jobb-bal párharc, miután a jobboldali és a centrista jobboldali jelölt együttműködésre lépett.
A szakértő szerint ezek a helyi alkuk valójában országos jelentőségűek, mert azt mutatják meg, kinek milyen politikai tartalékai vannak a következő nagy megméretésre.
A Lázadó Franciaország egyszerre taszító és mozgósító erő
A beszélgetés egyik központi témája a Jean-Luc Mélenchon vezette Lázadó Franciaország volt. Soós Eszter Petronella arról beszélt, hogy a párt az elmúlt években a legelutasítottabb politikai erővé vált, részben az antiszemitizmus vádjai miatt. Mélenchon a kampányban is olyan megjegyzéseket tett, amelyek újra fellobbantották ezt a vitát.
A szakértő szerint ugyanakkor éppen ez a provokatív politizálás segít a pártnak életben maradni. Úgy fogalmazott, ez a stratégia némileg az idősebb Jean-Marie Le Pen módszerére emlékeztet: a botrány nem gyengíti, hanem mozgósítja a saját tábort. A Lázadó Franciaország ráadásul ismét jobban szerepelt, mint amit a mérések előre jeleztek.
A szocialisták nem tudtak elszakadni a radikális baloldaltól
A mérsékelt baloldal számára ez kellemetlen helyzetet teremtett. A szocialista párt megpróbált önállóbb, mérsékeltebb arculatot kialakítani, de nem tudott akkorát erősödni, hogy valóban kiszorítsa a radikális baloldalt a saját térfeléről. Soós Eszter Petronella szerint ezért most ismét olyan helyzetek jönnek, amikor helyi vagy országos alkukra lehet szükség.
Párizsban például a Lázadó Franciaország jelöltje jelezte: ha nem állnak össze vele, akkor bent marad a második fordulóban. Ez a helyzet jól mutatja, hogy a francia baloldalon továbbra sem rendeződtek a viszonyok.
Macron pártja halványul, de a centrum még él
Breuer Péter arra is rákérdezett, hogy bírja mindezt Emmanuel Macron. A válasz szerint az elnök által létrehozott politikai centrum egyre kevésbé látható, és a beágyazottsági problémák továbbra sem oldódtak meg. Macron tábora gyengül, de a centrum még nem tűnt el teljesen: Édouard Philippe például Le Havre-ban jobban szerepelt a vártnál, így továbbra is számolni kell vele a 2027-es elnökválasztás egyik lehetséges indulójaként.
Franciaország új nukleáris üzenete
A beszélgetés második nagy témája Macron új nukleáris doktrínája volt. Soós Eszter Petronella emlékeztetett: minden francia elnök szokott egy nagy beszédet mondani arról, miként képzeli el Franciaország nukleáris szerepét. Macron most továbbment ezen az úton: bejelentette, hogy Franciaország növeli nukleáris tölteteinek számát, és európai partnereket is bevonna hadgyakorlatokba.
Ez a szakértő szerint egyértelmű fegyverkezési és együttműködési üzenet, ugyanakkor a legfontosabb alapelv változatlan maradt: a végső döntés joga továbbra is kizárólag a francia elnök kezében marad. Vagyis Franciaország nyit az európai együttműködés felé, de nem mond le stratégiai szuverenitásáról.
Trump nem parancsolhat Európának
A beszélgetés végén Breuer Péter azt kérdezte, mit várhat Donald Trump Franciaországtól és az európai szövetségesektől az iráni helyzetben. Soós Eszter Petronella szerint látható, hogy Európában van gondolkodás arról, miként lehetne biztosítani a Hormuzi-szoros hajózhatóságát, hiszen ez közvetlen gazdasági érdek is. Az olaj- és gázárak, valamint az infláció kérdése minden európai kormány számára érzékeny ügy.
A szakértő ugyanakkor világosan fogalmazott: „Trump azt mondja és akkor mindenki jön, ezt nem szívesen játszanák az európai vezetők.” Vagyis lehet együttműködés, lehet közös fellépés is, de nem automatikus engedelmesség alapján. A következő európai csúcstalálkozók egyik kulcskérdése éppen az lehet, meddig hajlandó Európa követni az amerikai elvárásokat, és hol akar saját politikai logika szerint dönteni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
