„A háborúval riogatják az embereket” – Dr. Kis-Benedek József szerint túl sok a propaganda, túl kevés a józan beszéd
A Pirkadat március 17-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár volt. A beszélgetés az iráni háborús helyzetből indult, de gyorsan tágabb nemzetközi összefüggésekig jutott: szóba került Donald Trump politikája, Európa katonai teherbírása, az öböl menti országok kiszolgáltatottsága, Libanon és Szíria helyzete, valamint az is, mennyire valós a Magyarországot fenyegető háborús veszély.
Trump kritikája mögött van valóság
Breuer Péter azzal indította a beszélgetést, hogy Trump elnök egyszerre bírálja Európát és az újságírókat, miközben újra és újra nyilvánosan kommentálja az iráni konfliktust. Dr. Kis-Benedek József szerint az amerikai elnök számos túlzással él, de nem minden alap nélkül. Úgy fogalmazott: „megértem valahol Trumpot”.
A szakértő felidézte, hogy a líbiai háború idején az európai országok lőszerből és hírszerzési információból is gyorsan hiányt szenvedtek, végül az Egyesült Államok segítségére szorultak. Szerinte ebből a történetből ma is látszik, hogy Európának vannak katonai képességei, de korántsem elégségesek minden helyzetben.
Irán messze van, a következményei nem
Kis-Benedek szerint az iráni műveletek elhúzódása komoly gazdasági következményekkel jár, és ezek már rég nem csak a Közel-Keletet érintik. Azt mondta, az olajár-emelkedés „majdnem, hogy azt merném mondani, hogy globális szinten van”.
A beszélgetésben szóba került az is, hogy az európai országok egyelőre óvatosak, részben az iráni kapcsolataik, részben az energiabiztonsági kockázatok miatt. A szakértő szerint az Egyesült Államok joggal várna több gesztust, például haditengerészeti támogatást vagy aknamentesítő kapacitásokat, de ez eddig nem történt meg.
Az öböl menti országok most fizetik meg az árat
Breuer Péter arról is kérdezte vendégét, mit jelent a jelenlegi helyzet azoknak az öböl menti államoknak, amelyek korábban az amerikai biztonsági garanciákban bíztak. Kis-Benedek szerint a helyzet különösen súlyos gazdasági károkat okoz, mindenekelőtt a turizmusban. Példaként Dubajt említette, ahol a támadások híre már önmagában is rombolja a biztonság érzetét.
A szakértő emlékeztetett rá, hogy ezek az országok békére rendezkedtek be, nem háborús körülményekre. A látványos fejlesztések mögött most hirtelen megjelent a sebezhetőség, amellyel korábban nem igazán számoltak.
Hezbollah, Libanon, Szíria: minden összefügg
A beszélgetés egyik fontos része Libanonról szólt. Breuer Péter felvetette, hogy a libanoni miniszterelnök immár nyíltan terrorszervezetnek nevezte a Hezbollahot, és szeretné leszerelni. Kis-Benedek azonban arra emlékeztetett: ez a szándék nem új, csak éppen eddig sem sikerült érvényt szerezni neki.
Szerinte a libanoni kormány egy rendkívül kényes belső egyensúlyt próbál fenntartani, ezért nem könnyű a Hezbollah visszaszorítása. Eközben Szíria már az amerikaiakkal tárgyal a normalizálás és egy lehetséges izraeli biztonsági megállapodás irányába, ami azt mutatja, hogy a térségben egyszerre zajlanak romboló és rendező folyamatok.
Magyarországot nem fenyegeti háború
Az interjú legerősebb mondata a beszélgetés végén hangzott el, amikor Breuer Péter arról kérdezte a szakértőt, közeleg-e valamilyen háborús veszély Magyarország felé. Kis-Benedek József erre egyértelmű választ adott: „Semmiféle háború nem közelek nem fenyeget.”
Azt is hozzátette, hogy szerinte súlyos hiba a magyar embereket háborúval riogatni. Úgy fogalmazott: „Ez egy nagyon rossz propaganda magyar vezetés részéről, hogy háborúval riogatják az embereket.” Elismerte, hogy a szomszédban valóban háború zajlik, de szerinte ebből nem következik közvetlen magyar katonai fenyegetés.
A politika helyett több józanság kellene
A beszélgetés egészéből az rajzolódott ki, hogy Dr. Kis-Benedek József a jelenlegi nemzetközi helyzetet rendkívül veszélyesnek tartja, de a túlzó politikai kommunikációt legalább ennyire károsnak látja. Szerinte az Egyesült Államok és Európa viszonya korántsem szakadt szét, az amerikai bázisok európai jövője sem kérdéses, és Magyarország sincs közvetlen katonai fenyegetés alatt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
