„Nem akarok háborút. Én győzni akarok” – Gyarmati István szerint Iránt nem szabad félúton megállítani
A Pirkadat március 16-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, korábbi nagykövet volt. A beszélgetés középpontjában az iráni atomprogram, az izraeli és amerikai hadműveletek célja, valamint az a kérdés állt, hogy lehet-e tartós biztonságot teremteni úgy, hogy a konfliktust idő előtt lezárják. Szóba került Libanon, a Hezbollah, Donald Trump szerepe, sőt az orosz–ukrán háború és Európa védelmi képessége is.
A félbehagyott háború újabbat készít elő
Breuer Péter rögtön a beszélgetés elején azt kérdezte: „Hova tették az irániak a 60%-os urányukat?” Gyarmati István szerint ez kulcskérdés, és éppen az a baj, hogy az amerikaiak korábban nem vitték végig a műveletet. A szakértő szerint az a gondolkodás, amely mindenáron a harcok gyors leállítását akarja, könnyen visszaüt.
Úgy fogalmazott: „leállítjuk a háborút, beprogramozzuk a következő háborút”. Szerinte Irán esetében éppen ezért nem szabad addig abbahagyni a katonai fellépést, amíg azokat a kapacitásokat nem semmisítik meg, amelyek Izraelt és a térséget fenyegetik.
Nem rendszerváltás, hanem képességrombolás
A beszélgetés egyik fő vitapontja az volt, hogy vajon a cél rendszerváltás-e Teheránban. Gyarmati István erre határozottan nemet mondott. Szerinte sem Izrael, sem az Egyesült Államok elsődleges célja nem az iráni rezsim megdöntése, hanem az, hogy az ország ne tudjon nukleáris fegyvert előállítani, és ne rendelkezzen nagy hatótávolságú rakétákkal.
A szakértő többször is visszatért erre a különbségre. Azt mondta, nem az a cél, hogy kívülről „ráébresszék” az iráni társadalmat a demokratikus változás szükségességére, hanem az, hogy „azokat a kapacitásokat, nukleáris kapacitásokat és rakétakapacitásokat megsemmisítsék”.
Hezbollah, Libanon és a térség új egyensúlya
Breuer Péter a Hezbollah állítólagos leveleiről is kérdezte vendégét, amelyekben támogatásukról biztosították az új iráni vezetést, és keményebb fellépésre buzdították. Gyarmati szerint ebben nincs semmi meglepő: a terrorista szervezetek logikája éppen ez, és ettől nem is lehet gyorsan megszabadulni.
Ugyanakkor arra is utalt, hogy az izraeli–libanoni viszony átalakulhat, ha a libanoni kormány együttműködőbb irányba mozdul. A Hezbollah befolyásának visszaszorítása szerinte alapvető feltétele annak, hogy a térségben bármilyen tartósabb rendezés elkezdődhessen.
Trump, a győzelem és a béke retorikája
A beszélgetésben többször előkerült Donald Trump szerepe is. Breuer Péter úgy fogalmazott, az amerikai elnök „a béke szimbóluma szeretne lenni”, csakhogy rendre olyan konfliktusokba ütközik, amelyeket nem lehet félmondatokkal lezárni. Gyarmati szerint Trump végül csak akkor hirdethet győzelmet, ha Izrael is elfogadja az eredményt, vagyis ha valóban sikerül a fenyegető iráni képességeket kiiktatni.
Ennek érzékeltetésére egy sokatmondó mondatot idézett: „Nem akarok háborút. Én győzni akarok.” Ezzel azt hangsúlyozta, hogy a katonai fellépés célja nem önmagában a harc, hanem az eredményes lezárás.
Európa védelme és az ukrajnai vita
Az interjú végén a közel-keleti háborúról a beszélgetés részben áttért Európa védelmére és az orosz–ukrán háborúra. Gyarmati István meghívta a nézők figyelmét egy atlantista fórumra is, ahol arról lesz szó, mit tehetnek az európaiak a saját biztonságuk érdekében.
Breuer Péter itt élesen vitatta azt az álláspontot, hogy Európának aktívabban kellene támogatnia Ukrajnát. Gyarmati viszont ragaszkodott hozzá, hogy a fegyverszünethez is erő kell, mert szerinte „az aktív támogatása az ukrán honvédő háborúnak vezethet el a fegyverszünethez”. A két álláspont látványosan ütközött, de a beszélgetés végére így is kirajzolódott a szakértő fő tézise: a biztonságot nem a jó szándék, hanem a fenyegető képességek felszámolása teremti meg.
Izraelnek nem szeretetre, hanem biztonságra van szüksége
A záró kérdések egyikében Breuer Péter azt vetette fel, miként lehetne elérni, hogy Izraelt jobban elfogadja a világ, és hogyan lehetne „szeretet a gyűlöletből”. Gyarmati válasza kijózanító volt: szerinte Izraelnek nem az a célja, hogy szeressék, hanem az, hogy biztonságban élhessen.
Ahogy fogalmazott: „Izraelnek nem az a vágya, hogy szeressék, hanem az, hogy a biztonságát garantálják.” A beszélgetés egészének ez lett a sűrített végkövetkeztetése is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
