„Aki a leghülyébb, az kezdi szívatni mindenki mást” – Naszályi Gábor a budapesti közlekedési kultúra válságáról
A Pirkadat március 14-i adásában M. Kende Péter vendége Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt. A beszélgetés apropóját egy újabb budapesti villamosbaleset adta: a 49-es villamos halálra gázolt egy közlekedőt. A műsorban szó esett arról, hogyan lehet segíteni a balesetet átélő járművezetőknek, mennyire romlott a közlekedési fegyelem Budapesten, és mit érhet a készülő KRESZ-módosítás, ha közben a közlekedési kultúra nem változik.
A járművezetőt is védeni kell egy tragédia után
Naszályi Gábor szerint egy halálos baleset után nem lehet kérdés, hogy a járművezetőt azonnal fel kell menteni a munkavégzés alól. Mint mondta, még egy vétlen ütközés vagy súlyosabb baleset után is természetesnek kellene lennie, hogy az érintett dolgozó már aznap ne folytassa a munkát.
A szakszervezeti vezető úgy fogalmazott: „csak akkor szabad visszaengedni, hogyha már ő úgy érzi, hogy biztonsággal tud dolgozni, biztonsággal tudja élni az életét”. Hozzátette, az sem mindegy, hogy a munkavállaló közben anyagilag mennyire van kiszolgáltatva, mert sokan éppen azért nem mernek kiesni a munkából, mert nem tudnának megélni a csökkentett jövedelemből.
Nem mindegy, ki a felelős
A beszélgetés egyik fontos pontja az volt, hogy mennyiben számít a felelősség kérdése. Bár egy ilyen tragédia lelki terhe minden érintettet megvisel, Naszályi Gábor határozottan jelezte: „nagyon nem mindegy”, ki okozta a balesetet.
Szerinte egy lelkiismeretes járművezető akkor is hosszasan őrlődik magában, ha nem ő hibázott. Újra és újra végiggondolja, mit tehetett volna másképp, meg tudta volna-e előzni a tragédiát. Ezért is tartja fontosnak, hogy a munkáltató ne csak formálisan, hanem valódi szakmai és emberi támogatással álljon a dolgozó mellé.
Budapest utcáin egyre kevesebb a figyelem
A szakszervezeti vezető szerint a fővárosban ma már nem egyszerűen figyelmetlenségről, hanem általános fegyelmezetlenségről kell beszélni. Külön kiemelte a 47-es és 49-es villamos vonalát, ahol a gyalogosok sokszor úgy lépnek a sínekre, hogy sem a jelzéseket, sem a közeledő szerelvényt nem veszik figyelembe.
Azt mondta, az emberek sokszor úgy közlekednek, hogy közben fülhallgató van a fülükben, a telefonjukat nézik, és egyszerűen nem érzékelik a környezetüket. Ezt a jelenséget tartja ma a legsúlyosabb problémának. Egy ponton indulatosan így fogalmazott: „aki a leghülyébb, az kezdi szívatni mindenki mást”.
KRESZ-szigorítás kell, de önmagában kevés
Naszályi Gábor támogat minden olyan szigorítást, amely a figyelmetlen közlekedést próbálja visszaszorítani. A mobiltelefon-használat korlátozását jó iránynak tartja, és hangsúlyozta: ez nemcsak a járművezetőkről, hanem minden közlekedésben részt vevőről szól, legyen gyalogos, kerékpáros vagy autós.
Szerinte azonban a szabályok önmagukban kevesek. Ha nincs ellenőrzés, nincs következmény, akkor a legjobb szabályozás is papíron marad. A most készülő KRESZ-módosításból is hiányolja azt az edukációs részt, amely megtanítaná a gyerekeket és a felnőtteket a biztonságos közlekedésre.
A közlekedési kultúrát újra kellene tanítani
A beszélgetés végén szóba került az is, hogy a közlekedési ismeretek ma szinte teljesen hiányoznak a nevelésből. Naszályi Gábor szerint már nem elég arra számítani, hogy a család majd megtanítja a gyereket közlekedni, mert sokszor épp azok a felnőttek adják át a mintát, akik maguk is rosszul közlekednek.
Úgy látja, rövid, mai formátumú, akár online videós edukációra is szükség lenne, mert a fiatalok figyelmét ma már másképp lehet megragadni. A tét szerinte nem kisebb annál, hogy az emberek épségben hazaérnek-e minden nap.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
