„Örök béke nem fog bekövetkezni” – Dr. Kis-Benedek József a közel-keleti háború várható következményeiről
A Pirkadat vendége dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár és egykori katonai attasé volt, akivel Breuer Péter a közel-keleti háborús helyzet katonai és geopolitikai következményeiről beszélgetett. A beszélgetés során szóba került a konfliktus várható időtartama, a terrorfenyegetettség Európában, valamint az arab államok és a nagyhatalmak szerepe is.
A közel-keleti háború még hónapokig tarthat
A szakértő szerint rövid távon nem várható gyors rendezés. Úgy véli, a jelenlegi katonai műveletek még legalább hetekig folytatódhatnak, és a konfliktus később egy másik szakaszba léphet.
„Egy olyan egy hónapig még körülbelül fog tartani ez a háború.”
Dr. Kis-Benedek József szerint a nagyszabású katonai műveletek után nagy valószínűséggel aszimmetrikus hadviselés következik. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos katonai támadásokat kisebb, célzott akciók, terrorcselekmények válthatják fel.
Európa is célpont lehet
A szakértő szerint Európában is számolnak azzal a lehetőséggel, hogy az úgynevezett „alvó sejtek” aktivizálódhatnak. Bár Magyarország nem tartozik a legvalószínűbb célpontok közé, a kontinensen több olyan ország is van, ahol nagyobb zsidó közösségek és izraeli érdekeltségek találhatók.
„Terrorakció különböző országokban teljesen véletlenül előfordulhat.”
Hozzátette: a nyugat-európai országok – különösen Franciaország – azért is óvatosak a konfliktushoz való viszonyulásban, mert jelentős muszlim lakosság él területükön.
Az arab államok óvatos politikája
A beszélgetésben szóba került az is, hogy az öböl menti államok – például Szaúd-Arábia – miért nem reagálnak katonailag az iráni támadásokra.
Dr. Kis-Benedek József szerint ennek az az oka, hogy ezek az országok nem akarnak közvetlen háborúba keveredni Iránnal. A regionális erőviszonyok és a földrajzi közelség miatt egy ilyen konfliktus rendkívül kockázatos lenne számukra.
„Szaúd-Arábia nagyon buta lenne, hogyha összetűzne szomszédos országként Iránnal.”
A szakértő szerint a szaúdi vezetés inkább arra számít, hogy a konfliktus kezelését az Egyesült Államok és szövetségesei végzik el.
A Hezbollah és a regionális feszültségek
A beszélgetés során szóba került a Hezbollah szerepe is. A szakértő szerint a szervezetet részben Irán nyomása kényszeríti arra, hogy részt vegyen a konfliktusban, miközben a libanoni állami vezetés ezt egyáltalán nem támogatja.
Ez a helyzet Libanonon belül is további politikai feszültségeket okozhat, hiszen az ország vezetése nem szeretne újabb háborúba sodródni Izraellel.
Kína és Oroszország óvatos egyensúlya
A beszélgetés végén a nagyhatalmak szerepe is szóba került. Dr. Kis-Benedek József szerint Kína számára különösen fontos az iráni kapcsolat, elsősorban az energiaszállítások miatt.
Ezért Peking igyekszik fenntartani a kapcsolatot Teheránnal, ugyanakkor nem érdekelt abban, hogy a konfliktus tovább eszkalálódjon.
Miért nem támadják az iráni olajmezőket?
A szakértő szerint az egyik legfontosabb stratégiai kérdés az, hogy az amerikai és izraeli erők miért nem támadják az iráni olajipari infrastruktúrát.
Ennek több oka is van: egyrészt a súlyos környezeti károk veszélye, másrészt az, hogy egy ilyen lépés komoly gazdasági és diplomáciai következményekkel járna.
Emellett az sem kizárt – tette hozzá –, hogy egy esetleges jövőbeli politikai rendezés során ezek az erőforrások gazdasági együttműködések alapját jelenthetik.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
